Csiszolatlan gyémántok felvidéki gyöngyök között

0



A Határtalanul! pályázat adta lehetőséggel élt a szikszói Szent Márton Katolikus Gimnázium és Általános Iskola, amely együttműködött a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskolával a pályázaton belül. Közös programjukat 2017. május 22–26. között valósították meg. A hetedikes szikszói diákok és a gömöri főváros tanulóinak első útja Murány várába vezetett, ahol felmásztunk a 935 m magasan lévő várromhoz, mely egykoron Széchy Máriának és Wesselényi Ferencnek adott otthon. A lelkes, közel negyven fős diáktársaság vidáman, fáradtságot nem ismerve tette meg az utat, közben ismerkedtek egymással, beszélgettek az iskolai élet és a szabadidő aktuális problémáiról is.

Kedden az alsósztregovai Madách-kastélyban jártak, ahol megismerkedtek Madách Imre munkásságával és híres művének, Az ember tragédiájának alaptörténetével. Többen beöltöztek a mű főszereplőinek, és a drámai költemény fontosabb részleteit felolvasták társaiknak, s így ízelítőt kaptak egy későbbi irodalmi élményből. Szép élmény volt mindnyájuknak ez az interaktív múzeum.

Ezután a véglesi várat vették birtokukba, meghallgatták a szlovák idegenvezető vártörténeti bemutatását. Mivel a magyarországi diákok nem ismerik e nyelvet, nagy segítségükre volt Angyal László magyar-történelem szakos tanár, aki szinkron fordította a várismertetőt. A várudvaron liliomot formáló csoportképet készítettünk.

Folytatódott a harminchat szikszói gyémánt tovább csiszolása a felvidéki történelmi múlt gyöngyei között, mert ellátogattak a felújított gácsi Forgách-kastélyba is. Az egykor egy-egy család tulajdonában lévő kastélyt több csillagos szállodává alakították. Hangulatos barokk zene és korabeli berendezések növelik fényét az épületnek.




Szerdán a mesés szépségű Toporcra látogattak el, a Görgey család egykor szebb napokat megélt központjába. Sikerült a családi kripta előtt tisztelegve elhelyezniük az emlékezés koszorúját, majd a több száz éves hársfát szerették volna körbeölelni, de ez a vágyuk a zuhogó esőben nem valósulhatott meg. Mire Lőcsére értek, az eső elállt, így körbejárták a Szepesség egyik legszebb épen maradt terét, betekintettek a főtéren álló templomba is, hogy rácsodálkozzanak Lőcsei Pál középkori szobraira, és felfedezzék az üvegablakban Szent Márton életét ábrázoló képet. Este a szállást adó kollégiumban vidám játékos vetélkedő volt, melyre meghívták a tompás diákokat is.

Csütörtökön Ajnácskő várát foglalták el, itt ők csiszolták az évszázados köveket, majd indultak a vadonba farkasok, muflonok nyomában. Előtte piknikeztek, szalonnát sütöttek és jól összebarátkoztak a két iskola tanulói. Nem is tehettek mást, hiszen Csank Matyás magával hozta híres karikás ostorát, amit a szikszói diákok közül egyedül Nagy Bálint tudott megszólaltatni. Büszkék lehettek rá!

Útjuk során megálltak Rimajánosiban, hogy tisztelegjenek a Halotti beszéd bencései előtt. Este meglepték a tompás diákokat, mert egy véglesi várhoz kapcsolódó történetet dolgoztak fel csoportmunkában, és adtak elő különböző stílusban. A hallgatóság volt egyben a zsűri is. Lelkesen tapsoltak és örültek e meglepetésnek. A szikszóiak azért örültek, hogy végre este is találkozhattak, beszélgethettek és játszhattak a felvidéki magyar gyöngyökkel. El kellett köszönniük egymástól, de a mai napig is tartják a kapcsolatot a világhálón keresztül. Másnap hazaindultak a szikszói diákok, és útba ejtették Betlért, az Andrássy család vadászkastélyát és Rozsnyó gyönyörű városát is, ahová már nem kísérhették őket a felvidéki diákok.

Nagyszerűen sikerült e közös program. Hiszünk abban, hogy magyar-magyar diáktalálkozás hosszú távon barátságokat hoz létre, kölcsönösen alakítják egymást és nem felejtik el a határon túli testvéreiket.

Tóth Edit–Angyal László

Megosztás