Negyvenéves a ragyolci Nógrád néptánccsoport

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Ragyolc kulturális életének egyik mozgatórúgója az 1974-ben alakult néptáncegyüttes, mely 1986 óta állandó résztvevője a község és a nógrádi régió kulturális rendezvényeinek. Fontos feladata a néphagyományok megőrzése, ápolása, a tánckultúra átadása a fiatalság részére. A Nógrád néptánccsoport a Ragyolci Művelődési Központ és a Csemadok alapszervezete támogatásával működik immár negyven éve.

A csoport megalakulásakor csak lányok táncoltak, de idővel a fiúknak is megtetszett a néptánc, így ők is csatlakoztak. Az első vezető az akkori Csemadok elnök, Mede Katalin volt, őt követte Kocman Ferenc, majd 1986-tól, egy rövid szünet után ismét beindult a néptánc a faluban. Ekkor Koronczi Valéria, a kultúrközpont igazgatónője vette át a csoport vezetését. De Molnár Zsuzsannának és a jelenlegi vezetőnek, Márton Máriának is rengeteget köszönhet a csoport. „Ami a 40-esről először eszembe jutott, hogy hűha, én még csak 8 éves voltam, amikor már itt javában táncoltak az akkori fiatal lányok Mede Kati néni vezetésével. Azóta eltelt 40 év, és elgondolkodtam azon, mennyi energia, erő, tenni akarás volt és van ebben a faluban, hogy ilyen hosszú ideje működik a kultúra, a tánc és az ének szeretete” – emlékszik vissza Márton Mária, a csoport vezetője. „A ragyolci kultúrának kiemelkedő személyisége volt Koronczi Valéria, aki rövid szünet után újra elindította a tánccsoportot. A régi táncosok elszántságának és az új tagok lelkesedésének köszönhetően a Nógrád azóta is működik, népszerűsége töretlen. A kultúra szeretetéről és szervezőkészségéről tett tanúbizonyságot vezetőként Molnár Zsuzsa is, aki azóta is segít, ahol tud. Zsuzsi és Valika néni vezetése alatt nagyon sok fesztiválra, falunapra eljutott a csoport, például Németországba és Romániába. Emellett magyarországi kapcsolatokra is szert tettünk, melynek köszönhetően Braun Miklós, koreográfus is közénk került, és több mint húsz éve dolgozik a csoporttal. Koreográfiáival számos falunapon, fesztiválon szerepeltünk sikeresen. Székelyföldön (Siklódon), Lengyelországban, Magyarországon, de bejártuk Szlovákia magyarlakta vidékeit is. Csoportunk állandó résztvevője a Csemadok-rendezvényeknek, melyek községünkben, illetve a régió különböző településein kerülnek megrendezésre.  Az Ipoly Menti Művészeti Fesztivál rendezői és szereplői vagyunk minden második évben. Többször felléptünk Gombaszögön, 2002-ben a néptánc antológián Komáromban, a Koliesko Fesztiválon Kokaván a Nógrádi lakodalom című műsorban” – tette hozzá Mária.

A Nógrád néptánccsoport szereplője, a község pedig társrendezője volt a Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztiválnak, melynek köszönhetően számos külföldi csoportot tudtak fogadni, ezáltal a nagyközönség megismerkedhetett más nemzetek kultúrájával. Emellett igyekszenek elmélyíteni nemzetközi kapcsolataikat is. „A fesztiválnak köszönhetően barátságot kötöttünk egy lengyel néptánccsoporttal, és 2008 májusában egy hét vendégszereplésen vettünk részt Sedzejowicében, illetve a közeli városokban. Ez a baráti kapcsolat azóta is él, csoportjaink rendszeresen részt vesznek egymás rangos fesztiváljain” – folytatta a csoportvezető. A csoportot jelenleg 22 táncos alkotja, nem csak ragyolciak, de fülekiek és környékbeliek egyaránt. A próbák a helyi kultúrházban zajlanak. Repertoárjuk nagyon színes. Igyekszenek a Kárpát-medence magyarságának folklórját feldolgozni. Táncolnak Palóc, Mezőségi, Kalotaszegi, Rábaközi, Székely, Szilágysági, botos-eszközös táncokat. Ezekhez a koreográfiákhoz természetesen a viselet is dukál. „Ami hiányzik, az a csizma, hisz vannak tagok, akik még nagyszüleik lábbelijében ropják, amit a padláson találtakV – mondta Mária. A csoport nem rendelkezik saját zenekarral, de egyes fellépéseken, fesztiválokon a Dűvő és a Dobroda zenekarok kísérik őket. Évente 20-25 fellépést vállalnak. „A néptánc mellett őseink népszokásait, hagyományait is előszeretettel ápoljuk. A helyi falunapon kívül a farsangolás örvend nagy népszerűségnek. A szombattól hétfőig tartó rendezvényen a táncosok maskarába bújnak és végigjárják a falut. Közben énekelnek, táncolnak, szavalnak, házról-házra járnak, hogy megörvendeztessék a lakosokat. A farsangolás hétfőn este, az asszonybállal csúcsosodik ki. Ilyenkor a férfiaknak is kötelező a smink és a női viselet, ha részt szeretnének venni a mulatságon” – tudatta mosolyogva Mária.

A Ragyolcon működő két művészeti csoport, a Nógrád néptáncegyüttes és a Jázmin női kar szinte kiegészítik egymást. Tóth Ágnes vezetésével lassan 20 éve működik a kórus. Tagjai sorában egykori táncosok is énekelnek, például Korponai Júlia. „Igaz, sokszor küzdelmes az életünk, hiszen a közösség érdekében áldozatokat is kell hozni, de úgy gondolom, hogy ami már 40 éve működik és él, az nagy elismerést érdemel. Az ember bele sem tud gondolni abba, hogy ez milyen értékkel bír. Legyünk ezért nagyon büszkék erre az értékre. Mi már tudjuk, mennyi kitartást, elszántságot, szeretetet és alázatot kíván a közösségi munka. Hálával és köszönettel tartozom ezért minden egyes volt és jelenlegi táncosnak, minden segítőnek, technikusnak, akik a csoport munkáját támogatják, és a falu vezetésének, György Péter polgármesterrel az élen, aki régi táncosként is igencsak támogatja a ragyolci kultúra működését” – mondta Mária, aki az elkövetkező 40-50 évre nagyon sok erőt és kitartást kíván minden jelenlegi és jövőbeni táncosnak, hogy sikerüljön még sok-sok évig tartalmasan alkotni, értéket teremteni, szeretetben, megértésben, hiszen az erő csakis az összetartásban létezik.

Szvorák Emese, fotó: archív (Szabad Újság, Kultúrház, 2015/2)

[Best_Wordpress_Gallery id=”25″ gal_title=”Negyvenéves a ragyolci Nógrád néptánccsoport”]




Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás