Az államfő megvétózta a himnusz éneklését betiltó törvényt

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Andrej Kiska államfő megvétózta az állami jelképekről szóló törvényt, és mint egészt visszaküldte a parlamentbe újratárgyalásra. A törvény meghatározását a jogbiztonság és ezáltal a jogállamiság elveivel összeegyeztethetetlennek tartja – tájékoztat a köztársasági elnöki iroda.

A törvény kritikusainak elmondása szerint a jogi norma megtiltja más állam himnuszának éneklését vagy lejátszását, amennyiben az adott rendezvényen nincsen jelen a külföldi ország hivatalos küldöttsége. A törvény visszaküldését többek között Andrej Danko, a parlament és az SNS elnöke, valamint Bugár Béla, a Most-Híd elnöke kérte.

“Andrej Kiska kifogásolja a rendelkezésnek azon részét, amely a címer sportruházaton való megjelenítésére vonatkozik. A megfogalmazás szerinte nem egyértelmű, mert többféle értelmezést tesz lehetővé, bizonytalanságot okozva ezzel azoknak a személyeknek, akik ezt a rendeletet érvényesíteni szeretnék” – áll a közleményben.

Az államfő például azt kifogásolja, hogy nincs egyértelműen meghatározva a sportöltözet fogalma, ami a jégkorongozók esetében több részből áll, ezért több mindenre vonatkozhat. Ezenkívül Kiska szerint gond van az egyéb grafikai ábrázolások meghatározásával is, a sportmezeken ugyanis legtöbbször szponzorok logói is szerepelnek, amelyek mérete és elhelyezése szerződésbe van foglalva.

Kiska szerint a törvény hatályba lépésének dátuma sem megfelelő, mivel a jégkorong világbajnokság május 15-én kezdődik, és a mezek készítői nem tudták objektíven felmérni, hogy megszavazzák a törvényt, ezért aztán a mezek gyártásánál erre nem tudtak figyelni. “A jogbiztonság érdekében a törvényalkotóknak egy későbbi hatályba lépési időpontot kellett volna választaniuk” – jelentette ki Kiska.

Kiska úgy véli, hogy az elfogadott jogszabály megbontja az állami jelképekről szóló törvény terminológiai egységét, mivel az állami címer stilizált ábrázolását alapjában véve az állami címer színek nélküli megjelenítéseként definiálja. Kiska emlékeztet, hogy az alkotmányban szereplő állami jelképek között nincs szó erről a kifejezésről, és arról, hogy ugyanolyan védelmet élvezne, mint a többi jelkép. “Az elfogadott törvény rendezi a nemzeti jelkép fogalmát is, amelyből – ellentétben az állami címerrel vagy a stilizált állami címerrel – hiányzik a hármas halom és a kettős kereszt definiálása” – tette hozzá.

Az állami jelképekről szóló törvényjavaslatot az SNS terjesztette a parlament elé, mintegy reakcióként a jégkorong-válogatott mezén megjelenő logóra. A jogszabállyal a párt az állami jelképek fokozottabb védelmét akarta elérni. A jogszabály így olyan új kifejezésekkel gyarapodott, mint a “stilizált állami címer” vagy a “nemzeti jelkép”. Módosítja az állami himnusz kérdéskörét is.

A himnusszal kapcsolatban Kiska elmondta, hogy a módosításnak nincs világos és ésszerűen megmagyarázható célja. Danko szerint senki nem tiltja meg az idegen himnuszok éneklését, de nyitott kompromisszumot kötni.

Most-Híd: A törvény egészének vétózása csak az indulatokat erősíti

A koalíciós Most-Híd nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy Andrej Kiska államfő az állami jelképekről szóló törvényt teljes egészében megvétózta. “Sajnos nem ez az első eset, hogy megszegte a tisztes megállapodást. Ezúttal azzal, hogy a más országok himnuszára vonatkozó kifogásolási rendelkezés helyett a törvényt teljes egészében visszaküldte” – áll a Most-Híd közleményében.

A Most-Híd szerint Kiska azt állítja, hogy pártatlan, minden lépésével, amit a mandátuma lejárásáig még tesz, azonban csak a talajt készíti elő a most alapított pártjának. “Ezzel a lépéssel az indulatok elcsitítása helyett növeli őket” – jelentették ki. A Most-Híd a koalíciós partnereivel fog tárgyalni a következő lépésről.

-tasr-

Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás