Egy kutatás a dél-szlovákiai társadalmi-gazdasági területi különbségekről és a magyar kisebbség identitásáról

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Sikeres régió csak azon közösségekben építhető fel ahol a szívekben ott a kötődés a közösséget körülvevő utcákhoz, terekhez, rétekhez, mezőkhöz, erdőkhöz, folyókhoz. A szlovákiai magyar kisebbség körében ezen kötődés ott van – többek között ez derül ki abból a kutatásból, amelyet Lelkes Gábor valósított meg 2019-ben a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásának köszönhetően.

2019 decemberében lezárult egy kutatási program, amely felmérés során összesen 335 kérdőív adatait összegezték, valamint 30 mélyinterjú született, mely inputok alapján elkészült egy nagyobb terjedelmű tanulmány és egy adatbázis, amelyekből részletes képet kaphatunk a dél-szlovákiai társadalmi-gazdasági területi különbségekről és a magyar kisebbség identitásáról.

A kutatás alap célkitűzése, hogy szakmailag megalapozott képet mutasson be Dél-Szlovákia regionális tagoltságáról, regionális identitásról, a magyar nemzeti identitásáról, a magyar kisebbségi közösségek megerősödésének a lehetőségeiről.

A felmérés eredményei többek között azt is mutatják, a szlovákiai magyarok körében egyre nő azok száma, akik magukat inkább felvidéki magyarnak nevezik meg, míg az előző évtizedekben a szlovákiai magyar megnevezés volt az egyeduralkodó, de az elmúlt évek kommunikációs csatornáiban sűrűn használt fogalom mára széles körben elterjedt a szlovákiai magyarság körében, például a Felvidéki Gazdaságfejlesztési Stratégia kapcsán, amelynek egy újabb fordulója 2020 őszén valósult meg a szlovákiai agrárvállalkozások és kis- és középvállalkozások támogatása végett. A kutatásban résztvevők legnagyobb csoportja a hazát illetően szintén Felvidéket jelölte meg, amit Szlovákia követett, majd jött a kistérség és a község/város ahol él.

A megkérdezettek döntő többsége számára csakis a magyar nemzeti ünnepek és emléknapok a meghatározók, a szlovák ünnepeket és emléknapokat nem tartják fontosnak a mindennapjaikban, ugyanakkor mindkét nemzet döntő többsége pozitívan értékeli az együttélést, úgy a lakóhelyén, mint tágabb régióban, s a kölcsönös viszony javulásáról számolnak be az elmúlt pár évre visszatekintve a nagypolitika szintjén is.

Dél-Szlovákia legtöbb kistérségében a megélhetés nagyon nehéz, a lakosok migrációs nyomás alatt vannak azon térségek irányába, ahol jobbak a munkaerőpiaci viszonyok. A jobb megélhetési feltételek mellett az elköltözés gyakori indító okaként vannak jelen a tanulmányok, a párkapcsolatok, a magyar nemzetiség negatív diszkriminációja, valamint a szlovák nyelv nem megfelelő ismerete. A lakhelyről való elköltözés kapcsán a leggyakrabban csak a járáson belül költöznének el, illetve ha külföldről van szó, akkor Magyarország nem szerepel kiemelten előnyben részesített célországként, amiben szerepet játszik az is, hogy sokan nyelvtanulási lehetőségek miatt is elköltöznének Szlovákiából. A válaszadók többsége – 53,7 % – sem véglegesen, sem átmenetileg sem tudja elképzelni a költözést Magyarországra.

Az ország gazdaságilag elmaradottabb régióiban jóval magasabb azon lakosok aránya, akik magyar anyanyelvet tüntettek fel, azonban a nemzetiségükként nem a magyart jelölték meg. Ezen magatartás mögött feltételezhető, hogy az amúgy is rossz gazdasági helyzetű régiókban nem szeretnének a magyar nemzetiségük vállalása miatt plusz emelt hátrányba kerülni az ott élők.

A magyar identitás megőrzésében a szlovákiai magyar közösség körében meghatározó szereppel bírnak a szlovákiai magyar intézmények (beleértve a civil szervezeteket is), amelyek minőségi szolgáltatásokkal tudják vonzóvá tenni a magyar identitást. Az elkövetkező évtizedekben a szlovákiai magyarság megmaradásának érdekében a meglévő szlovákiai magyar intézményrendszer további fejlesztése mellett kiemelten fontos a kisebbség által lakott falvak és városok versenyképes szociális és gazdasági fejlesztése, ugyanis csakis a jó megélhetést biztosító régiókban várható a jelenleg kedvezőtlen demográfiai folyamatok javulása, többek közt a születések számának az emelkedése a magyar családok körében (a vegyes párkapcsolatokból származó gyerekek döntő többsége nem magyar identitású lesz).

A szlovákiai magyaroknál az asszimiláció folyamata az ami legjobban a magyar nemzeti identitást veszélyezteti. A kutatás eredményei ennek kapcsán is olyan szakmai háttéranyagot jelentenek a szlovákiai magyar társadalomról, amelyek a megoldások irányában szolgáltatnak információkat, kiindulópontokat kínálhat szakpolitikai döntésekhez, ami különösen fontos a 2021. évi népszámlálás előtt, hiszen a kisebbségi jogok jelentős része annak alapján érvényesíthető, hogy hányan vallják magukat magyar nemzetiségnek az adott faluban, városban, régióban.

A kutatást összegző tanulmány ITT érhető el.

A kutatást a Kisebbségi Kulturális Alap (Fond na podporu kultúry národnostných menšín, Cukrová 14, 811 08 Bratislava, www.kultminor.sk) támogatta.




Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás