A hazatérés napjára emlékeztek Somoskőújfalun

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától történt visszacsatolás 94. évfordulójára emlékeztek vasárnap Somoskőújfalun. Kövér László, az Országgyűlés elnöke az ünnepségen arra kért minden magyarországi települést, hogy soha ne feledjék a határon kívül maradt magyar településeket.

A Nógrád megyei Somoskőújfalu Somoskővel együtt négy évig Csehszlovákia része volt a trianoni döntés után. Az Országgyűlés december 12-én a fideszes Balla Mihály és Becsó Zsolt képviselők kezdeményezésére a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozta a két településnek. Kövér László a határozat egy-egy díszpéldányát adta át vasárnap Tóth Lászlónak, Somoskőújfalu és Fekete Zsoltnak, a Somoskőt is magában foglaló Salgótarján polgármesterének.

Kövér László beszédében úgy fogalmazott: 1918, 1919 és 1920 három olyan esztendő, melynek során a magyarság több mint ezeréves kárpát-medencei története alatt a legnagyobb veszteségeket szenvedte el és amelyek végén a korabeli nemzetközi politika országunkat a trianoni döntéssel életképtelenségre, nemzetünket pedig szétszakítottságra ítélte. A magyar emberek egy évszázados áldozatos helytállásának és megfeszített munkájának köszönhetően azonban napjainkban államunk ismét életképes, nemzetünk lelkileg ismét összetartozik, az állampolgárság köteléke pedig közjogilag is ismét összekapcsolhatja a külhoni nemzetrészeinket Magyarországgal – mondta.

Kövér László emlékeztetett arra, hogy az első világháború győztesei Magyarországot területének 72, lakosságának 64 százalékától fosztották meg. Országunkat 9643 településétől fosztották meg – tette hozzá. A házelnök szerint mindez azért történhetett meg, mert olyanok vezették Magyarországot, “akik nem szolgálták, hanem kiszolgáltatták”, akik Tisza István miniszterelnök meggyilkolása után politikai hatalomhoz jutva megszüntették a magyarság politikai és fizikai önvédelmi képességét.

Becsó Zsolt, Kelet-Nógrád országgyűlési képviselője beszédében felidézte, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Somoskőújfalut, Somoskő várát és Somoskő községet. Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére, Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására, többéves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket.

A képviselő köszönetet mondott e hazafias tettet végrehajtóknak, a Somoskői Váralja és a Somosi Kultúráért Egyesületeknek mint az évforduló életben tartóinak és az Országgyűlésnek, amely címadományozással ismerte el a történelmi eseményt.

Tóth László, Somoskőújfalu polgármestere arról szólt a rendezvényen, hogy 1924. február 15-én a somoskői és somoskőújfalusi lakosok álmai, reményei valóra váltak, de ezernyi elcsatolt város és falu, milliónyi ember hiába remélt, nem élhette meg a hazatérés semmivel össze nem hasonlítható élményét.

Az ünnepség végén koszorút helyeztek el a Hazatérés emlékművénél Kövér László mellett a Krepuska és a Liptay családok tagjai, Balla Mihály és Becsó Zsolt képviselők, valamint Medvácz Lajos (Fidesz-KDNP) Balassagyarmat polgármestere is.

Forrás és fotók: MTI




Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás