Megtartotta éves konferenciáját a Kerekasztal

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +



November 10-11. között tartották a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának éves konferenciáját Érsekújvárott. Az első, szakmai panelekkel tarkított nap a kultúrház épületében zajlott, a második napot pedig a Csemadok-házban rendezték meg több tucatnyi résztvevővel és aktivistával, a legnagyobb szlovákiai magyar civil szervezetek képviselőivel.

A pénteki napon hagyományosan a szakmai paneleké volt a főszerep. Az oktatási blokkot Markovics Tímea a Comenius Pedagógiai Intézet munkatársa nyitotta meg, előadásában az óvodákkal kapcsolatos kérdéseket feszegette. Szőköl István, a Módszertani-Pedagógiai Központ igazgatója a szlovák nyelv tanításával kapcsolatos gyakorlati kérdéseket és problémákat feszegette, ennek kapcsán komoly vita bontakozott ki a jelenlegi is kidolgozás alatt álló koncepció megalapozottságáról. Zárásként Mózes Szabolcs a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumról illetve a szakkollégiumok szerepéről adott elő, a beszélgetésben pedig felmerült, mit tesznek, vagy tehetnének a fiatal szakkollégisták a társadalmi részvétel terén. Az oktatási blokkot Urbán Péter (TANDEM) zárta, aki a Beszéljünk iskoláink jövőjéről névre hallgató felmérést ismertette, az iskolatúra eredményeit összefoglaló kiállítást a nap végén mutatták be az érsekújvári Csemadok-házban. Az interaktív kiállításon formabontó módszerekkel összegezték a szülők és diákok véleményét arról, miként kellene kinéznie a jövő iskolájának.

Az oktatási szekcióval párhuzamosan zajló gazdasági blokk ambíciója a déli régiók fejlődésének keretbe foglalása, a múlt, a jelen és a jövő problémáiról egyaránt beszélve. A déli régiók alaphelyzetét Farkas Iván ismertette, különös tekintettel a Baross Gábor Terv aktuális állására és a várható fejlesztésekre, szóba került a kisvállalkozók számára meghirdetett pályázatok ügyének állása is. Rajkovics Péter, a Kerekasztal gazdasági bizottságának koordinátora két témára összpontosítva tartotta meg előadását, a munkanélküliség és a bérezés szintjén fennálló régiós különbségekre összpontosítva. A Kerekasztal az előadással összefüggésben az év során írásban is összegzi a lemaradás okait több részterületen. Matús Tibor, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság egyik vezetője zárásként a munkaerőpiaci folyamatokat vette szemügyre a jelenben és a jövőben, ennek kapcsán komoly vita alakult ki arról, miként és hogyan lehet helyben tartani a munkaképes fiatalokat – a célzott támogatások, az iskolák és szolgáltatások feljavítása, illetve az innováció segítségével.

A Kerekasztal-konferencia szombati napján a civil aktivitások és a kisebbségi kulturális támogatások témája kapta meg a főszerepet. Tokár Géza szóvivő éves összegzésében elmondta, a Kerekasztal az utóbbi időszakban sokkal eredményesebben működött szakmai szervezetként, mint társadalmi-mozgósító erőként, ami mindenképpen kihívást jelent a jövőre nézve. Tokár szerint a gyenge érdekérvényesítés és az általános társadalmi érdektelenség egymást erősíti, ami hosszú távon nem csak a politikai érdekképviseletnek, de a helyi közösségeknek is komoly problémákat okozhat – ha nem teszünk ellene.

Horony Ákos jogász a Velemjáró alkalmazásról (https://www.velemjaro.sk/alkalmazas) tartott bemutatót, kiemelve, hogy a mobilos app segítségével, annak rendszerét használva nagyon könnyen felhívhatjuk a figyelmet a hivatalok nyelvhasználati hiányosságaira. Egyben bemutatásra került a Velemjáró vonatkozó kisfilmje is.




Tárnok Balázs jogász a Minority Safepack polgári kezdeményezésről adott elő, külön részletezve, hogy a Szlovákiában is futó európai kisebbségvédelmi jogi vonzatú aláírásgyűjtés milyen gyakorlati haszonnal jár.

A kezdeményezést az Európai Unió tagállamaiban és azon kívül is alá lehet írni (https://ec.europa.eu/citizens-initiative/32/public/#/), az interneten ez a procedúra mindössze pár percet vesz igénybe. A petíciós íveket a http://www.minority-safepack.eu/assets/downloads/forms/MSPI_Slovakia_HU_v2.pdf linken lehet letölteni.

A szombat délelőtt harmadik szakmai előadása Fiala-Bútora János jogász nevéhez fűződik, aki a Kisebbségi Kulturális Alap kapcsán tartott egy elemzést, külön kitérve az újonnan felállított, kisebbségi kulturális finanszírozással foglalkozó testület kompetenciáira, erényeire és esetleges buktatóira. Fiala elmondta, nem érti, hogy a KKA példájául szolgáló szlovák Művészeti Alappal ellentétben miért gyengébbek a transzparenciára vonatkozó előírások, ahogy kifogásolta a választott és nevezett szakmai tanácstagok arányát is. Pozitívumként említette meg ugyanakkor, hogy a tanácsok döntéseibe külső szereplők nem szólhatnak bele.

A délután beszélgetése szintén a Kisebbségi Kulturális Alap ténykedését érintette – több szakmai tanácstag, köztük Beke Zsolt, Szabó Csilla, Zsélyi Katalin és Lovász Attila ismertette, milyen gyakorlati fejlemények történtek a KKA háza táján, valamint miként működik majd a gyakorlatban a pályázás. Megerősítették, hogy január elején kiírásra kerülnek az első pályázatok, melyek a legnagyobb, országos programokat érintik majd, később pedig fokozatosan a többi részterületen is lehet majd pályázni. Zsélyi Katalin a téma kapcsán elmondta, hogy a Művészeti Alap ténykedéséből kiindulva most is előfordulhatnak az indulással kapcsolatos fennakadások és problémák, néhány év alatt azonban zökkenőmentessé válhat a Kisebbségi Kulturális Alap működése. A beszélgetés során többször is felmerült az igény arra, hogy a jövőbeni döntések egy jól és tudatosan meghatározott kulturális stratégia alapján történjenek, melynek megalkotásában szakemberek és a civil szféra képviselői is részt vehetnek.

A konferencia hagyományosan egy zárónyilatkozat elfogadásával végződött, melyben a Kerekasztal felhívja a figyelmet a civil szervezetek finanszírozási problémáira, a polgári aktivizmus fontosságára és a közös pontokra, melyek minden szlovákiai magyart összekötnek.

Szlovákiai Magyarok Kerekasztala

Share.