Stabilizálódott a felvidéki magyar iskolakezdők száma

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

A Rákóczi Szövetség 2004 óta követi figyelemmel a felvidéki magyar iskolakezdők számának változását a hivatalos szlovák statisztikai adatok alapján. Az elmúlt másfél évtized adataiból azt láthatjuk, hogy Felvidéken sikerült stabilizálni a magyar iskolakezdők számát, ami rendkívül fontos nemzetstratégiai eredménye az idén száz éve kisebbségi sorsba kényszerült közösségünknek.

A Rákóczi Szövetség 2004-ben indította el a magyar iskolaválasztás előmozdítására hivatott felvidéki beiratkozási programját. A Szövetség vezetői – látva a Felvidéken a magyar iskolaválasztás tekintetében egyre súlyosbodó helyzetet – úgy döntöttek, hogy a felvidéki magyar iskolaválasztás népszerűsítése érdekében egy pénzügyi alapot hoznak létre, amiből ösztöndíjat tudnak adni a magyar iskolakezdőknek. A ma már Magyar Iskolaválasztási Program néven ismert a program időközben jelentős fejlődésen ment keresztül. Egyrészt kiterjedt az egész Kárpát-medencére, és több mint 500 magyarországi önkormányzat, vállalkozás és magánszemély adakozásából évente több mint 9 ezer magyar iskolakezdőt tud köszönteni a Rákóczi Szövetség. Másrészt további két programelemmel egészült ki (Gólyahír Program, Iskolaválasztási Kampány), annak érdekében, hogy minél korábban felhívják a figyelmet az anyanyelvű oktatás fontosságára.  A szervezet operatív munkája mellett azonban a felvidéki magyar iskolák helyzetének nemzetstratégiai szempontú elemzésére is kiemelt figyelemben fordít.

Az oktatási minisztérium háttérintézményeként működő Tudományos és Műszaki Információs Központ nyilvánosságra hozta a 2019/20-as tanévre vonatkozó adatait. Ebből a kimutatásból kiderül, hogy az idei tanévben sem csökkent a magyar iskolába íratott gyermekek száma, sőt, kis mértékű növekedés volt tapasztalható. A 2019/20-as tanévben ugyanis 3646 magyar kisiskolás kezdte meg tanulmányait valamely felvidéki magyar oktatási intézményben, amely arasznyival több az egy évvel korábbi magyar iskolakezdők számánál (3638). A felvidéki magyar iskolaválasztás helyzetéről azonban akkor kapunk pontosabb képet, ha 10-15 év távlatából is megvizsgáljuk ezeket a tendenciákat. 

A hivatalos szlovák statisztikai adatok alapján az elmúlt 15 év viszonylatában azt láthatjuk, hogy a kezdeti negatív tendenciák után (2004-2007, ezen negatív tendenciák miatt hívta életre felvidéki beiratkozási programját 2004-ben a Rákóczi Szövetség) 2008-tól 3700 körüli számban stabilizálódott a felvidéki magyar iskolakezdők száma. Átlagban ezt a számot (a 2014-2015 közti fellendülés, majd az ezt követő 2016-2018 közti visszarendeződéssel együtt) végig sikerült tartani. 2008 és 2020 között tehát nem csökkent a magyar iskolakezdők száma. 

Bár a magyar iskolakezdők számának szinten tartása nem azt jelenti, hogy nem kerülhet sor egyes intézmények bezárására, az elmúlt évek példái is azt mutatják, hogy ezek a döntések leginkább az adott régió problémáira vezethetők vissza. Az egyes régiók gazdasági lemaradása és az ennek következtében kialakuló belső migráció okozta nehézségek egy sokkal nagyobb problémakört, a dél-szlovákiai magyarlakta nemzeti régió gazdasági ellehetetlenítését érintik. Ez ellen minden lehetséges módon tiltakoznunk kell mind a hazai, mind pedig az európai és nemzetközi fórumokon, azonban e kérdéskört szükségszerűen el kell határolnunk a magyar iskolaválasztás alapvetően kulturális szempontú megközelítésétől.

Ami az egyes – magyarok által lakott – járásokat illeti, az idei tanévben a legtöbb magyar iskolakezdő abszolút számok tekintetében a Dunaszerdahelyi (659), Rimaszombati (599) és a Komáromi (577) járásban volt. Az egyes járások magyar és szlovák iskolakezdőinek egymáshoz viszonyított arányszámai tekintetében is ez a három járás jár az élen, azonban e vizsgálati megközelítésben a Komáromi járás vezet – az idei évben a Komáromi járás valamennyi iskolakezdőjének közel kétharmada (65,9%) magyar iskolában kezdte meg tanulmányait.

Magyar és szlovák elsősök száma járásonként – 2019/2020
Járás Szlovák Magyar Összesen Magyarok százalékos aránya
Dunaszerdahelyi 458 659 1117 59,0%
Érsekújvári 877 293 1170 25,0%
Galántai 747 168 915 18,4%
Kassa-vidéki 1487 163 1650 9,9%
Komáromi 298 577 875 65,9%
Lévai 867 136 1003 13,6%
Losonci 552 201 753 26,7%
Nagymihályi 1158 140 1298 10,8%
Nagykürtösi 318 33 351 9,4%
Nagyrőcei 368 131 499 26,3%
Nyitrai 1661 14 1675 0,8%
Rimaszombati 425 599 1024 58,5%
Rozsnyói 534 138 672 20,5%
Szenci  1266 55 1321 4,2%
Tőketerebesi 1063 177 1240 14,3%
Vágsellyei 367 95 462 20,6%
Pozsony 4717 39 4756 0,8%
Kassa 1495 28 1523 1,8%
Összesen 18658 3646 22304 16,3%

De mit is jelent a magyar iskolaválasztók számának stabilizálódása, mit üzen ez nekünk, felvidéki magyaroknak? Elsősorban azt, hogy megszilárdulni látszik az a megközelítés, miszerint a magyar gyermekek számára a magyar iskola a legjobb választás. Bár a magyar gyermekek mintegy 10%-a továbbra is szlovák iskolában kezdi meg tanulmányait, a szülők többsége anyanyelvi oktatást választ gyermekének. Ezzel együtt koránt sem mondhatjuk, hogy oktatási rendszerünk fenntarthatósága vonatkozásában minden rendben lenne. Aggodalomra ad ugyanis okot az a tény, hogy amíg 2008-2020 között a magyar iskolakezdők számát alapvetően csupán stabilizálni sikerült, addig ugyanebben az időszakban a szlovák iskolakezdők száma jelentősen növekedett, ekképpen pedig arányaiban egyre kevesebb a magyar iskolakezdő a Felvidéken.

Ha nem is sikerült tehát jelentős növekedést elérnünk, figyelemmel a kisebbségi sorsban eltöltött elmúlt száz évre, az ez idő alatt közösségünkkel szemben kifejtett asszimilációs politikára és az alapvetően negatív demográfiai tapasztalatokra, állásaink megőrzése is kiemelkedő eredménynek tekinthető. Az iskoláink fenntartásához szükséges diáklétszám szinten tartása rendkívül fontos eredmény az intézményrendszerünk megtartása érdekében vívott napi küzdelmeinkben. 

A Rákóczi Szövetség álláspontja szerint az anyanyelven tanulás a közösség és az egyén szempontjából is az egyetlen jó döntés. Egyrészt, mert a magyar nyelv és kultúra csak magyar iskolában sajátítható el. A magyar iskola kialakítja a gyermek biztos identitását, ami abban segíti, hogy közösségében otthon érezze magát. Másrészt, a magyar iskolák versenyképes tudást és nagyobb érvényesülést nyújtanak a magyar gyermekeknek. Tudományosan bizonyított tény, hogy az ismeretek megszerzésének leghatékonyabb módja az anyanyelven történő tanulás. A magyar iskola tehát egyértelmű előnyökkel jár. Az anyanyelvi oktatás ügyének népszerűsítése mindannyiunk közös küldetése, hiszen közösségünk hosszútávú megmaradásának egyik legfontosabb feltétele.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke

Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke




Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás