Egy éves a Gömöri Romológiai Kutató- és Kulturális Központ

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Hivatalosan egy éves fennállását ünnepli a Gömöri Romológiai Kutató- és Kulturális Központ, amelynek kezdetei sokkal régebbre nyúlnak vissza. Bár 2018 decemberében jegyezte be a szlovák belügyminisztérium a polgári társulásként működő szervezetet, megálmodójában, Huďár Zoltán pedagógusban még diák évei alatt fogalmazódott meg a gondolat.

A júliusi bemutatkozásukkor egyértelművé tették, hogy különböző vitaestek, beszélgetések, fejlesztő tevékenységek, felzárkóztató táborok, kulturális rendezvények és publikációk segítségével szeretnék segíteni a roma fiatalok felzárkóztatását, szélesíteni a romák, különös tekintettel a roma aktivisták történelmi tudását, megismertetni és feltárni értékeiket, történelmüket, kultúrájukat és tisztázni hovatartozásukat, valamint egyik fő tevékenységük volna a kutató munka kifejtése és az értelmiség gyűjtőhelyének kialakítása.

A szervezet létrehozásáról, működésük céljairól, kifejtett tevékenységükről és jövőbeni terveikről faggattuk az ötletgazdát, Huďár Zoltánt.

Minek hatására alakult ki ez az ötlet Önben?

Egyetemista koromra kell visszatekintenem, amikor megfogalmazódott bennem maga a Gömöri Romológiai Kutató- és Kulturális Központ ötlete. Magát az ötletet a körülöttem lévő embereknek és a reám gyakorolt hatásuknak köszönhetem. Itt gondolok csoporttársakra, tanárokra, nemes vendégelőadókra, mint például Romsics Ignácra, Vadkerty Katalinra és sorolhatnám tovább a neveket. Az ő előadásaik hallgatása közben és beszélgetéseink alapján rájöttem, hogy nagyon sok fehér folt van a nemzeti történelemben, a roma történetiségre pedig ez még inkább jellemző. Így körültekintve a Felvidéken, illetve Magyarországon is, nem nagyon találtam egy-két emberen kívül bárkit is, aki komolyabban foglalkozna a dologgal. Így jött az ötlet, hogy belső kezdeményezés kell. Erre rásegítettek a diplomamunkám közben felmerült nehézségek is. A témám „Porrajmos. A romaüldöztetések és a roma holokauszt története Magyarországon és Szlovákiában”, amely nagyon kényes témának bizonyult, főképpen, ami a szakirodalmat illeti.    

Milyen volt az ötlet megvalósításának a fogadtatása?

Úgy vélem a júliusi bemutatkozásunk után pozitív érzelmeket váltottunk ki az ott lévő vendégekből, illetve a nem jelenlévőktől is kaptunk kellemes visszajelzéseket. Reméljük a további munkánk során is megmarad az érdeklődés és a pozitív hozzáállás. 

Mit szeretne ezen a szervezeten keresztül elérni?

Legfőbb célom a roma történelem, kultúra és irodalom szakirodalmának alapjainak lerakása, kialakítása. Ha a roma történelem után érdeklődünk, akkor oda tudjunk menni egy polchoz és levenni egy publikációt, könyvet. A legeredményesebb munkának az számítana, ha a kutatásainkat be tudnánk vinni az oktatási rendszerbe, hogy már a padokban megismerkedhessünk a roma eseményekkel és a közös történelmi pillanatokkal, mint pl. milyen szerepet töltöttek be a romák forradalmainkban. Természetesen ezek évtizedes munkának számítanak, de ugye valahol el kell kezdenünk a munkát, és amit elkezdtünk pedig továbbadni. A másodlagos cél mindenképp a roma értelmiségi gyűjtőhely kialakítása.  

Az egy év alatt mit sikerült elérni, megvalósítani?

Legfőbb eseményünk ez idáig mindenképp a júliusi bemutatkozó konferenciánk volt, amely a rimaszombati Csillagház Központban valósult meg. Itt történt meg a szervezet logójának bemutatója is, amire büszkék vagyunk, mivel sikerült beleépíteni minden fontosabb motívumot, amelynek kigondolója én magam, megalkotója pedig Hugyár Norbert amatőr festő volt. December elején pedig sikerült egy irodát is létesítenünk Csoltón a helyi önkormányzat hozzájárulásával, amelyet 2020. január elejétől szeretnénk működtetni. 

Kik segítik a munkáját?

Mindeddig barátok, akikre lehet számítani, és akik kötelességüknek érzik az ügy fontosságát. Sokat segít párom Lakatos Hajnalka, akit főképp az irodalmi része érdekel a szervezet munkásságában, vagy említhetném a teljesség igénye nélkül a Rozsnyói Református Alapiskola történelem tanárát Martinovics Jánost, avagy egy-két nyugati segítséget, Sál Attila egyetemista hallgatót, Bence Dávidot a TéKa munkatársát, illetve Gubík Lászlót az Esterházy Akadémia igazgatóját, akik felajánlották szíves segítségüket. De viszont nem hagyhatom ki állandó zenekarunkat sem Hugyár Róbert vezetésével, akik a zenei kultúrát biztosítják számunkra, azaz a Rulette Band-et sem.

Milyen változást remélnek a tevékenységtől?

Szeretnénk közelebb hozni egymáshoz a többségi társadalom és a roma lakosok mindennapjait. Ne csak kívülről és külsőleg ismerjék egymást, hanem közelebbről is. Az elfogadás és a megértés a cél, illetve hogy a szélsőségesség ne kerüljön újra hatalomra.

Ezt hogyan szeretnék a jövőben elérni, milyen rendezvényeken keresztül tervezik a megvalósításukat?

A legközelebbi eseményeink rögtön az év elejére fókuszálnak. Szeretnénk éves konferencia előadást tartani, amely havi rendszerességgel kerülne megrendezésre, a kéthónapos nyári szünet kivételével, Rozsnyó városában. Január közepére terveztük a kezdést egy nagyszerű előadóval, akinek még nem szeretném elárulni a nevét. Annyit mondhatok, hogy mindenképp tanulságos lesz az előadó tudásából, képességeiből és stílusából adódóan.  A tavasz elején szeretnénk megvalósítani egy Gömör-Nógrádi roma szavalóversenyt, általános és középiskolás diákoknak. Intenzív évnek nézünk elébe, reméljük sikerülni fog megvalósítani elképzeléseinket.   

Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás