Gömöri alkotók filmje Fábry Zoltánról

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

„Elgondolkozva nézem ezt a harcos embert,// kinek szavai, akár az élesre csiszolt pengék.//Tiszták és acélosak.// És gesztenyebarna haján olyan puha fény csillámlik,// ami nem a benne dohogó töretlen akaratot sugározza,// de az érző embert: FÁBRY ZOLTÁNT,// amilyennek senki sem látta.” – 1936-ban köszöntötte ezekkel a sorokkal Fábry Zoltánt Prerau Margit kassai költő. Azt a Fábryt, aki egy sok szenvedést megélt kisebbség élő lelkiismerete volt hosszú évtizedeken át. Fábry Zoltánról a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma készített 30 perces dokumentumfilmet Fábry Zoltán – A stószi remete címmel.

2005 óta dolgozik együtt Szekeres Éva szerkesztő és Lichtmannegger László operatőr. A 15 év eredménye a sok-sok gömöri tudósítás és beszámoló mellett több hiánypótló dokumentumfilm, amelyekkel a felvidéki magyarság fehér foltjainak feltárására vállalkoztak. Így született meg a málenkij robotra elhurcolt gömöri magyarok szenvedéseit bemutató, Lehotai Aladár közreműködésével készült Ártatlan bűnösök – gömöriek a szovjet lágerekben című filmjük, ahogy a lukanényei lelkész, Lénár Károly kálváriáját bemutató Lénár Károly – A nyáj őrizte a pásztort c. dokumentumfilmjük, amely nemrég a Vasárnap c. hetilap mellékleteként is megjelent. Mindkét film több komoly szakmai elismerést is begyűjtött. Tavaly ősszel telt ház előtt mutatták be a rimaszombati Orbis moziban a Bársonyos kisváros c. filmjüket, amely az 1989-es rendszerváltást mutatja be, a múltat a jelennel is ütköztetve. Az alkotópáros nagyon egyszerű eszközökkel dolgozik, minden témájukhoz találnak visszaemlékezőket, de a jelen vágóképei mellett sűrűn alkalmaznak egykori, korabeli dokumentumokat is.

Nincs ez másképp új filmjükben sem, amelyet szintén a a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (Brämer-kúria, Žižková 18 felkérése készítettek (rendezte: Jarábik Gabriella), s amely az 50 éve halott Fábry Zoltán életét idézi meg. A múzeumban (Brämer-kúria, Žižková 18) a minap nyílt nagyszabású kiállítás, amely Fábry Zoltán előtt tiszteleg, s ennek szerves része a film is. A tárlat január 30-ig látogatható, s ezt követően vándorkiállításként él majd tovább. Szekeres Éva és Lichtmannegger László Stószon, a stószi remete otthonában forgattak, ahol a családi jó barát, Schreiber Alica (az egyik „csacsi”), Fábry orvosa, Juhász György és a közíró pályáját behatóan ismerő Máté László tanár, egykori diplomata mesél a súlyos betegsége miatt évtizedeken át stószi otthonában élő és alkotó antifasiszta közíróról, aki csak elvétve mozdult ki otthonából, s levelek segítségével tartotta a kapcsolatot a nagyvilággal. Volt úgy, hogy 80-120 levelet is kapott egy-egy nap, s mindegyikre lelkiismeretesen válaszolt is. A stószi posta belőle élt – mondja Schreiber Alica, akivel eleinte mántául beszélgettek, de a félig mánta, félig magyar Fábry megtanította őt magyarul is. Több mint 12 ezer kötetből állt a könyvtára, ennek több mint a fele német nyelvű könyv volt – tudjuk meg, míg Máté László hozzáteszi, bár Fábrynak rádiója is csak az utolsó években volt (60. születésnapjára kapott egyet), a levelezés mellett gyakoriak voltak a vendégei is, megfordult nála Illyés Gyula, Czine Mihály, Németh László, Keresztury Dezső, ahogy a szlovákiai magyar irodalom színe-java. Fábry írta a bevezető cikket az 1948-ban induló Új Szóhoz, ahogy tíz évvel később az Irodalmi Szemle elé is, de hiába volt főmunkatárs, nem egyszer előfordult, hogy cenzúrázták egy-egy cikkét, sőt még az is előfordult, hogy szocialista, dogmatikus szövegekkel „bővítették” is azokat. Juhász György azt is elmeséli, hogyan csempészte át a csak rendszerváltás után megjelen(het)ő Üresjárat kéziratát Illyés Gyulának. A filmből sok-sok érdekességet megtudhatunk Fábry mindennapjaira és magánéletére vonatkozóan is (bár volt menyasszonya, sosem nősült meg arra hivatkozva, hogy a közösségben létezés teljes embert kíván), a temetésén sok ezren jöttek össze, s előbb a helyiek búcsúztatták el, majd másnap a tisztelői.

Szekeres Éva és Lichtmannegger filmje hiánypótló alkotás, amely bárki számára elérhető a Youtube videómegosztó portálon:

írta: Juhász Dósa János, megjelent a Gömöri Hírlap 2020/14.számában

Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás