Gömöriek Pósa Lajos sírjánál

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

A Pósa Lajos Társaság szervezésében gömöriek kis csapata indult útnak szombaton reggel Budapestre, hogy főhajtással emlékezzen Pósa Lajos sírjánál, halálának évfordulójáról.

Időnként ellátogatunk a temetőbe, hisz mindenkinek van halottja. S azt a napot az elhunytak emlékének szenteljük. Velük akarunk lenni; mintha élnének, szólunk hozzájuk. Elhozzuk virágainkat a sírra. Eltűnődünk a sorsukon: a múltunkra és a jövőnkre gondolunk… S olyan jól esik nekünk az emlékezés…Az emberre emlékezünk, aki költő volt. A költők pedig rendkívüliek…

Pósa bácsi 1914 július 11-én tért meg pihenni a sírba, hátrahagyva hitvesét, nevelt leányát, Sárikát és a Kárpát-medence gyermekseregét. Nem élte meg a történelmi viharokat, melyek nemzetét sújtották. A sors ebben is kegyes volt hozzá.

Szeretett hitvese 1953-ban követte őt. Azokban az időkben nem temettek a Fiumei úti sírkertbe, így Lidi mama nem kerülhetett szeretett férje mellé a sírba. Sárika lányuk azonban egy évtizeddel később levélben fordult a székesfővároshoz, hogy – szülei végakaratát teljesítve –, temessék édesanyját a párja mellé.

A kérését egy Pósa verssel indokolta meg, ami azóta is olvasható ezen az obeliszken: „Egy sírhalom boruljon ránk szelíden,//Ha meghalunk, én drága kedvesem!”

A városatyákat meghatotta a síron túli üzenet és teljesítették a végakaratot. A sír azonban nem csak Pósa bácsi és Lidi mama nyughelye: Sárika is itt alussza örök álmát. Ő az 1980-as évek elején lett társuk az örökkévalóságban, a régvolt barátok kérése alapján. Még adósak vagyunk az ő nevének a feltüntetésével.

A sírnál Sonkoly Dalma és Tóth Dorottya tolmácsolásában Gracza János Virágok egy sírra című versét és Pósa Juditot hallgathattuk meg, aki Móra László soraival zárta beszédét. A jelenlévők ezt követően elhelyezték a síron a megemlékezés koszorúját és virágait. De nem csupán Pósa bácsira emlékeztek: megálltak Mikszáth Kálmán, Blaha Lujza és Jókai Mór sírjánál is egy főhajtásra.

A csapat tagjai a Sikerx Kiadó jóvoltából tartalmas kiadványokkal gazdagodtak, melyek a Fiumei úti sírkertben található neves személyekről adnak tájékoztatót. A napot a Budai várban tett látogatással folytattuk, és késő este volt, mire hazaértünk Gömörbe.

A Pósa Lajos Társaság egy régi hagyományt szeretne feleleveníteni, hisz a radnótiak – gömöriek az elmúlt évtizedekben többször is ellátogattak Budapestre. Reméljük, hogy évről-évre mind többen csatlakoznak, hogy együtt emlékezhessünk Pósa Lajosra.

A megemlékezés a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.

Pósa Judit




Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás