A hónap műtárgya a doromb

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

2018-ban is folytatja A hónap műtárgya című sorozatát a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum, amely havonta válogat a több ezres gyűjtemény értékes és érdekes darabjai közül. Az év első műtárgya két doromb lett, amely a serkei illetve a várgedei vár romjai közül került elő.

S hogy mi is az a doromb? Pengetéssel és fúvással megszólaltatott egyszerű hangszer, amely egy keretből és az arra rögzített rugalmas nyelvből áll, melynek anyaga legtöbbször acél, némely változata bambuszból vagy más rugalmas anyagból készül. Mind az idiofon, mind az aerofon hangszerek közé besorolható. Működése egyszerű, a játékos a keretet a fogaihoz szorítja úgy, hogy a rugalmas nyelv szabadon mozoghasson a fogsorok között, és annak általában kifelé hajlított, szabad végét a mutató- vagy hüvelykujjával pengeti.

A szájüreg térfogatának változtatásával a rezgő fémnyelv rezgésének különböző felhangjai emelhetők ki, így egyszerű, a természetes hangsoron alapuló dallamok hozhatók létre, miközben az alaphang a folytonosan búgó burdon szerepét tölti be. Ez az alapzönge levegő beszívásával-kifújásával felerősíthető, illetve a rekeszizom lüktető mozgásával ritmuskíséretté alakítható, ebben az esetben a hangszer szabad nyelvsípként is működik. Mivel a szájüreg mérete és alakja könnyedén alakítható, változatos hatásokat és hangokat lehet a kis hangszerből kicsalni, akár két oktáv terjedelemben. A rezonátor maga az emberi fej, ezért a hangszer nagyon egyszerű, és kis helyen elfér.

A doromb eredete az ősidőkbe vész, alapját a megpecegtetett és rezgő fapálca adja, melynek hangját edénnyel vagy jelen esetünkben szájüreggel is fel lehet erősíteni. Fából, levélből, bambuszból és csontból is készülhet – a vasból és az acélból készültek a legtartósabbak. Ilyen hangszereket az ásatások tanúsága szerint először minden bizonnyal a kelták és a germánok használtak. Eredetileg a mágia eszköze volt: a sámánok használták tevékenységük hatásának fokozására, később vált dallamjátszó hangszerré. Tájainkon az ezerkilencszázas évek elején elterjedt gyermekjáték volt, jellemzően cigány kovácsok készítették.

A Gömör-Kishonti Múzeumban két dorombot őriznek, az egyiket a várgedei várromok között találta 1962-ben Balassa Géza, a másikat pedig 2013-ban a serkei régészeti feltárások során.




Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás