“…míg magyar szóra magyar szó felel!”

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

A kilenckilenc évvel ezelőtti békediktátumra emlékeztető események az államhatárok feletti összetartozást, az egységes magyar nemzetet hirdetik.

A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés. Sólyom László köztársasági elnök 2010. június 3-án aláírta a törvényt, és az napra a 90. évfordulón, 2010. június 4-én hatályba is lépett.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Azóta Kárpát – medence szinten emlékszik meg a magyarság államhatárok feletti egységéről. Felvidéken is számos teleülésen tartanak megemlékezési ünnepségeket. Van, ahol szónoklat és kultúrműsor előzi meg a koszorúzást, van, ahol a maga egyszerűségében a harangok csendülnek fel, felhívva a figyelmet az idén kilencvenkilenc évvel ezelőtti történésekre. Idén egy, a trianoni menekülteket összegző adatbázis is napvilágot látott, amely a http://trianon100.hu/menekultek oldalról érhető el.

A helyi rendezvényeken kívül azonban vannak olyan kezdeményezések, amelyeken helytől függetlenül részt vehet bárki, aki ezt fontosnak érzi szívében. Szarka Tamás, Kossuth-díjas énekes, zenész, zeneszerző közös éneklésre hívja az iskolák tanulóit, tanárait az egész Kárpát-medencében. 2019. június 4-én 11 órakor Budapesten több ezer gyerek részvételével énekli el a Kézfogás című dalt, a magyar összetartozás himnuszát. Ezzel egy időben pedig a határokon kívül is több száz településen csatlakoztak és szól majd a dal.

„Szarka Tamás Kézfogás című dala közös eléneklésével emlékezünk a 99 éve aláírt trianoni békeszerződésre, de kilenc éve ez nap a magyar nemzet összetartozásának ünnepe is. A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartja össze, és ez egyben megmaradásuk záloga is. A külhoni magyarság megőrizte nyelvét, kultúráját, nemzetéhez való ragaszkodását. Trianon terhét akkor tudjuk levetni magunkról, ha hiszünk a magyarság jövőjében, ezért fontos, hogy egy közös énekléssel erősítsük a magyarság nemzeti összetartozását a fiatalok körében” – olvasható az esemény honlapján, ahol még lehet regisztrálni. Az eseményen beszédet mond Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is.

Külhoniak felhívására buzdít a Háló

A katolikus Háló mozgalom immár 30 éve építi a határokon átívelő, ökumenikus szellemű magyar-magyar közösségi kapcsolatokat. Összetartozunk, számon tartalak, felhívlak! címmel hirdették meg azon eseményüket, amely jelképesen egy közös, összmagyar, de legfőképpen a határokon túl élő magyarságot szólítja meg. Nem kell sehova elmenni. A közösségi hálón elég bejelölni, hogy “ott leszek”, ammellyel kifejezi a kezdeményezéssel való egyetértését.

„Mindenképpen élő szóval tegyük: telefonáljunk, vagy használjuk az internetes lehetőségeket, közösségi kommunikációs csatornákat. A határtalan szeretet hangján fonjuk tele a Kárpát-medencét, megerősítve kapcsolatainkat, és nemzettársainkat. Így, személyesen fejezzük ki összetartozásunkat! Csatlakozz te is a Háló kezdeményezéséhez! Hívj meg és hívj fel másokat!” – áll a felhívásukban.  

Mindemellett szívesen fogadják a visszajelzéseket, élményeket a közösségi oldalunkon vagy a trianon@halo.hu címen, valamint nagy örömmel vesznek minden megosztást, meghívást, és más civil szervezetek csatlakozását is várják.

Adatbázisi készült a trianoni menekültekről

Az MTA Lendület programjának Trianon 100 Kutatócsoportja, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a Trianoni árvák című könyv szerzőjével és a Noran Libro Kiadóval, egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikált. Ez nemcsak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé. Az adatbázist hivatalos összeírások, a Magyar Országos Levéltárban őrzött MÁV-iratanyagban őrzött listák, egyéb levéltári dokumentumok, a helyi sajtó, valamint a menekültek érkezését 1920–1921-ben dokumentáló Erdélyi Hírek című lap alapján állította össze a szerző és a kutatók. Természetesen ez a 15 ezer ember a sok százezer trianoni menekültnek csak töredéke, de fontos lépés a múlt megismerésében.

Nincs mindenre kiterjedő társadalomtörténeti vizsgálat az adatbázisban szereplő emberekről, de a most fellelhető iratok alapján többségük állami, vármegyei, városi tisztviselő, illetve állami vállalat (MÁV, posta) alkalmazottja volt, akinek el kellett hagynia a szomszédos országokhoz csatolt területeket.

A listában feltűnő az olyan települések súlya, amelyek fontos vasúti vagy közlekedési csomópontok voltak (például az erdélyi Piski vagy a felvidéki Zsolna). A hivatalos statisztika mintegy 350 ezer főt tart nyilván menekültként, akiknek csaknem 60 százaléka Erdélyből és Kelet-Magyarországról települt át a trianoni országba. – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján közzé tett írásban.

Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás