Irodalmi karaván – Kárpátaljai magyar írók Rimaszombatban

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

A kárpátaljai magyar irodalom neves képviselői mutatkoztak be Rimaszombatban, ahol a klasszikus és a kortárs irodalmon kívül a kisebbségi létről, az ukrajnai magyarság helyzetéről és egyéb közéleti témákról is szó esett.

A Csillagházban megtartott beszélgetésen a gömöri közönségnek bemutatkozott: Dupka György író, történész, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, Vári Fábián László költő, a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának (MIKICS) elnöke, Nagy Zoltán Mihály író, az MMA-tagja, valamint Csordás László irodalomtörténész, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) elnöke.

Vári Fábián László bevezetőként néhány gondolatban összefoglalta a kárpátaljai magyar irodalom fejlődési szakaszait. A József Attila díjas költő felidézte, hogy a két világháború közti időszakban egy országhoz, Csehszlovákiához tartoztunk. Ebből és a kisebbségi létből kifolyólag is sok a párhuzam a két nemzetrész között.

A kárpátaljai magyar irodalomról (amelyről csak a II. világháború utáni időszaktól kezdődően lehet beszélni) az első összefoglalót Penckhófer János írta meg. Irodalomtörténeti munkával azóta már Dupka György is jelentkezett, aki rengeteg tényanyaggal színesítette elődje művét. A kommunizmus évei alatt a kulturális élet legfontosabb személyisége Balla László volt, akit a kárpátaljai magyar irodalom mindenesének is szoktak nevezni.

Folyóiratok ekkor még csak szamizdat kiadványként jelenhettek meg, majd 89-től elindult a Hatodik Síp, később pedig a Pánsíp nevű folyóirat. Mindkettő Ungváron jelent meg, de nem voltak hosszú életűek. Ezek megszűnte után jött létre az Együtt folyóirat, melynek első főszerkesztője Nagy Zoltán Mihály szintén jelen volt a rimaszombati rendezvényen. Ő maga hét évig szerkesztette a folyóiratot s elmondta, büszke arra, hogy az Együtt jövője biztosítottnak látszik. A lapnak indulása óta már 82 száma és két antológiája jelent meg. Hangsúlyozta, hogy a folyóirat körül egyre több fiatal szerző tömörül. Vári szerint ha csak ennyi hozadéka lett volna a lapnak, már az is nagy dolognak számít.

Csordás László szerint ugyanakkor még mindig jelentős probléma a tehetséges, írástudó fiatalok elvándorlása, Kárpátalján ugyanis még annyira sem lehet megélni az írásból mint mondjuk a Felvidéken, vagy Magyarországon. Ezen sokat segített, hogy létrejött egy intézményi keret, amikor 2014-ben megalakult a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság. Tagjai azóta bemutatkoztak már a Magyar Napló hasábjain is.

A beszélgetés végén szó volt a kelet-ukrajnai konfliktusról és annak kárpátaljai következményeiről, valamint az ukrán oktatási törvényről is.

Az irodalmi est a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Irodalmi Karavánja keretén belül valósult meg a Fundament Polgári Társulás szervezésében, a beszélgetést Hajdú István vezette.

(Az írás a MAGYAR7 c. hetilap első számában jelent meg.)




Share.