S bizony, a balogfalai fiatalember nagyokat hallgatott, majd évtizedekkel később a gyerekkorában hallottakat Varga Norbertnek elmesélte. 10 mese és 85 monda vetődött papírra, amely tavaly ősszel látott napvilágot a Kígyótestvér című egyedülálló kötetben.
A könyv megjelenését Balog Ernő már nem élhette meg, a meséket és mondákat (amelyek között van történeti-, helyi-, betyár- és hiedelemmonda) 2003 és 2009 között mesélte el Varga Norbertnek, de a könyvkiadás nálunk sem sieti el újabban a dolgát. Sőt, ahogy a füleki könyvbemutatón megtudtuk, előbb a kötet címét, majd a kiadó nevét is meg kellett változtatni. Az eredetileg tervezett A cigány és a Jóisten címet a kormányhivatal mellett működő pénzosztó kultúrbrigád volt képtelen értelmezni, míg a Lilium Aurum Kiadó a Vámbéry Polgári Társulás név alatt tudott csak pénzhez jutni.
A könyv a sok hercehurca ellenére, ha több éves késséssel is, de megjelent, s mint Agócs Attila néprajztudós a bemutatón megjegyezte, máris hiánypótlónak számít, hisz ami a cigányok mese- és hiedelemvilágát illetve annak feldolgozását illeti, nagyon alulreprezentált ez a vidék. Géczi Lajos és B. Kovács István művei jelentenek csak üde kivételt, főleg ez utóbbi Szőlőszült Kálmány című gyűjteménye, amely a rimaszécsi Busa Viktor fantasztikus gazdagságú, egyedi mesevilágát gyűjtötte fel.
Varga Norbert szólt az egyéniségkutatás szerepéről, amely budapesti iskolaként került be az egyetemes folklór vérkeringésébe, s amely egy-egy jeles mesélő, képzőművész, néptáncos, zenész személyiségén keresztül képes egy-egy korszak, egy-egy tájegység felmutatására. Így kerültek be a magyar folklórba Jankó Bori hímzései, Mátyás István „Mundruc” táncai vagy a szintén B. Kovács István által felgyűjtött baracai Csák Margit meséi. Ahogy a régió történetéből nem hagyható ki Darmo István, a napokban elhunyt Pál István vagy a gesztetei Motyovszky Józsefné Kovács Teréz, akinek népdalkincsét Ág Tibor gyűjtötte össze és adta ki kötetben pár évvel ezelőtt.
Balog Ernőt falujában mindenki ismerte, tágabb családjából zenészek egész sora került ki (köztük a neves prímás Balog Lojzi vagy Balog Antal Toncsi cimbalmos, de mesélőtudománya ma is kevesek előtt ismert.
Varga Norbert hangsúlyozta, kötete nem mesekötet, hanem szöveggyűjtemény, amely részletes bevezető tanulmányok egész sorát tartalmazza, amelyek mind a települést, mind a régióban élő cigányság történetét, életvitelét, mind Balog Ernő életét, mesemondói világát mutatják be.
Pár évtizeddel ezelőtt még a cigányok között is természetes jelenség volt a mesélés, amely különböző helyi eseményekhez (pl. virrasztás, legeltetés) kapcsolódott. S Balog Ernő valósággal itta magába ezeket a meséket, nem véletlenül jegyezte meg az egyik mesélő öreg cigány: „Jaj morekám, de nagyon szépen tudsz hallgatni!”
„Balog Ernő joggal sorolható a mindmáig csak kevéssé ismert és kutatott gömöri cigányság kiemelkedő alkotóegyéniségei közé” – írja Balog Ernőről Varga Norbert.
A kötet ősbemutatóját Dunaszerdahelyen tartották Ravasz József romológus közreműködésével, s a füleki bemutató után március 17-én, kedden 18.00 órától szülőfalujában Balogfalán is bemutatásra kerül a Kígyótestvér (közreműködik Galamb Krisztián és Oláh Lídia).
jdj, fotó: micsuda
Ízelítőül álljon itt egy történet a közel százból:
Balogfalva eredete
Bőtfaláró’ annyit hallottunk, hogy ez a falu arra a Vizes-vőgynek, ahogy a vasúton át kell menni, ott terült el. Ott volt Bőtfala. Ez ilyen vallásos falu vót nagyon. Az alapítói Balog nevezetűek voltak, így hallottuk, és volt köztek egy pár gazdag ember is. És igaz-e, ez a Bőtfala elsüllyedt. Vót ottan vagy ötven-hatvan ház, és egy nagyon szép templom. Annak idején, hogy eztet az erdészházakat ott csináták, ebbe’ az ódalba’ csontokat, mindent, találtak. De hogy hova tűnt, ki törődött vele? Senki! Ott vót még egy ilyen jégerfákból való kerek [hely], ahol táncoltak. Az meg vót csinálva, Ezeréves kertnek hívták.
És aztat emlegették, hogy volt ott közöttük egy nagyon csinos gróf, és az igen szerette másoknak az asszonyát. Szemrevaló, nagyhatalmú vót, voltak lovai, szolgálói, és hogy valami fiatal lány is vót vóna ott. Hogy ez a gróf először az anyját kezdte volna ki, utána meg hogy a lányát. És hogy ott volt olyan mocsolya-féle kenderáztató, és igaz-e hogy megerőszakolta aztat a lányt, és a lány meg beleugrott a kenderáztatóba. Úgyhogy a lányt, állítólag, ha jó’ emlékszek, ki se’ tudták onnan venni, az lesillyedt oda. És akkor az anyja aszondta:
– Ha az én gyerekem elpusztút, így pusztúljon el ez a falu is, ahol illyen lelketlen az úr!
Hogy állítólag ez az átok meg is fogta eztet a falut. Hogy ez a tatár után vót má’, vagy a török után, má’ nem tudom, de ennek van nagy históriája. És ez a falu akkor süllyedt el. Akik memmenekültek onnan a faluból, akik nem tartózkodtak akkor otthon a faluba’ – voltak így üzleti útak, elvándoroltak messzere, vittek lovakot, juhokat, mindenfélét, kereskedtek is – azok maradtak meg. És azok gyöttek aztán ide, itt ezt a falut alapították meg. Azé’ hívják Balogfalának. Onnan származott a földesúr a Balog családbó’, aki megalakította eztet a falut.
[A régi falu, Bőtfala, azért süllyedt el, mert megátkozta az az asszony?]
Hogy megátkozta az az asszony aztat az urat, aki ugye az ő lányával vót kapcsolatba’. Úr vót úgye, és hitesek vótak, hittek. De mégis igaz-e, megcsalta őköt is a rossz. Mer’ úgye aztat követte el az úr, ami ugye tiltva vót akkor is a vallásba’: a fajtalan élet, a paráznaság. És állítólag ez által lett. De úgy is beszégették aztán az öregek, hogy ez az úr akkor sarcolta, vámolta nagyon a népet, főleg ott, ahol szép asszony vót, vagy szép lányok voltak. És hogy a török-e, vagy a tatár gyött, én má’ nem tudom hallja, de hogy akkor el is sillyedt a falu.
Még emlékszek rája, olyan 12-13 évesek lehettünk, iskolába jártunk, oszt úgye ahogy begyött a szocializmus, úgye a JRD, az állami birtok, arra felfele kaszálók voltak, meg földet is voltak, arra fel a Csákány-völgynek úgye, és igaz-e nekünk is volt ottan ilyen feles föld. Oszt jártunk má’ így kapálni, és a réten kaszáltak az emberek. És akkor a toronynak a keresztjit megtalálták, eztet híresztelték akkor, beszélgették. De hogy aztán mi lett ott…? Hogy hozzákezdtek keresni, de hogy nem tanáták meg osztan.
[Best_Wordpress_Gallery id=”59″ gal_title=”„Jaj morekám, de nagyon szépen tudsz hallgatni!””]