Sándy Gyula építőművészete a Gömör-Kishonti Múzeumban

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Sándy Gyula (1868 – 1953) születésének 150. évfordulója alkalmából Napsugaras tornyok címen kiállítást szerveznek a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban, melynek megnyitójára 2018. december 6-án, csütörtökön 15 órától kerül sor. A kiállítás a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ szervezésében valósul meg.

A kiállítást, mely tervrajzokon, dokumentumokon és fényképeken keresztül dokumentálja Sándy művészeti tevékenységét, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának keretén belül a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, Bodó Péter művészettörténész állította össze és Bélavári Krisztina (Magyar Építészeti Múzeum), a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjas fotósának képei illusztrálják. A kiállítás Budapesten került bemutatásra 2018 októberében, s Rimaszombatban 2019. március 29-ig lesz megtekinthető.

Sándy Gyula 1868-ban, Eperjesen látta meg a napvilágot festőművész apja id. Sándy Gyula (1827 – 1894) gyermekeként. Már a budapesti Műszaki Egyetemen folytatott tanulmányai során az állandó Országház építő-irodában dolgozhatott, a kiváló építész Steindl Imre mellett. Tanulmányai befejeztét követően Pecz Samu oldalán részt vett a Központi Vásárcsarnok és a Szilágyi Dezső téri református templom építésében. E munkája mellett tervezte a hódmezővásárhelyi Református Főgimnáziumot, amit a dél-alföldi kisvárosban később további öt épület követett. 1899-től a Felső Ipariskola rendes tanáraként ténykedett, majd 1914-ben műegyetemi tanárrá választották. Tervezői pályája alatt több alkalommal dolgozott együtt barátjával, a szintén 150 éve született Foerk Ernővel.

Családjának köszönhetően Sándyt erős szálak fűzték Rimaszombathoz. Anyja oldaláról az elismert szobrász, Ferenczy István is a rokonai közé tartozott. Egyik legelső építészi munkája pedig szintén a városhoz köthető. Korai megbízatásként alakította át lakóházzá a dédanyja, Jánosdeák Andrásné tulajdonába tartozó, (az egykori Koháry utca 10-es szám alatti) gazdasági melléképületet. Sándy nevéhez köthető továbbá a helyi református templom tornyának átépítése is, s az ő tervei alapján jött létre a templom oldalában 1909-ben elhelyezett Ferenczy-kripta.

Sándy számos nemzetközi tervpályázaton szerepelt, melyeken több terve is sikert aratott, így például a zágrábi jelzálog és hitelbank, a genfi népszövetségi palota és a hágai békepalota terve is. Épületeinél – német mintára – előszeretettel alkalmazta a tégla -és kőarchitektúrát, de a népi építészet hatására gyakorta használt díszesen faragott fa elemeket is.

Pályája során közel félszáz evangélikus templom terveit készítette el, melyek közül 27 meg is valósult. Alkotásait a Felvidék számos városában, így Rimaszombatban, Breznóbányán és Kassán is megcsodálhatjuk. Ő tervezte továbbá az erdélyi Marosvásárhely első szecessziós épületét, az Agrár Takarékpénztárt is. Számos budapesti alkotása közül a Mária utcai Heinrich-raktár, valamint az újpesti és a mostanában felújított Széll Kálmán téri postapalota ikonikus épülete ismert.




Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás