Gömöriek, akik megjárták a poklok poklát

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

A szlovákiai Mindszenty-per témában egy újabb beszélgetés valósult meg Bukovszky László, kisebbségi kormánybiztossal. Ezúttal január 24-én, Rozsnyón, a Csemadok székházban került sor Bukovszky László monográfiájának bemutatójára. A téma boncolgatása Rozsnyón azért bír jelentőséggel, mert a perben érintettek nagy része éppen a városból, ill. annak környékéről származott.

„Számomra nagy öröm, hogy itt lehetek Rozsnyón, hiszen ez a téma, amelyről ma itt beszélgetünk, az első sorban Gömörhöz, ill. Rozsnyóhoz kötődik. A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség innen kezdve nőtte ki magát egy országos, földalatti szervezetté. Arany A. László volt az, aki rozsnyóiként, pozsonyi egyetemi tanárként a fiatal gömöri értelmiségieken keresztül próbálta felmérni a sérelmeket és jogtalanságokat, amelyek a szlovákiai magyarságot érték 1945 tavaszától. A szlovákiai magyarság történeti emlékezetéből sajnos kiesett ez a súlyos esemény. Úgy gondolom, hogy ezeknek az embereknek a személyes sorsuk és kiállásuk példaértékű lehet a felvidéki magyarság számára” – nyilatkozta a gömörilap.sk portálnak Bukovszky László.

Hetven ével ezelőtt zárult le a Mindszenty-per

Hetven éve mondta ki a Csehszlovák Állambíróság a perbe fogott 32 személy ellen az ítéletet. Magát az ítéletet 1949. december 30-án hozták meg. A vádlottak közül 10 főgyanúsított ellen hoztak ítéletet. Kettőt 8 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtottak. Egyikük Arany A. László volt, akivel együtt további öt gömöri számára kezdődött meg Lipótváron majd folytatódott Illaván a pokoljárás.  

„A legsúlyosabb büntetést vezető szerepe miatt Arany A. László kapta. Nyolc év börtön-, és százezer korona pénzbüntetéssel, valamint polgári jogainak tízéves elvesztésével sújtották” – hívta fel a rozsnyóiak figyelmét a tényre Bukovszky László, akinek 2017-ben megjelent könyve a témával foglalkozik. A monográfia megjelenését több éves levéltári kutatás előzte meg.  

A vádiratok azt bizonyítják, hogy Arany A. László és a többi gyanúsított a köztársaság ellen bűncselekményre szövetkezett, és ebből a célból közvetett kapcsolatba lépett idegen személyekkel, elsősorban Mindszentyvel. A dokumentumok továbbá arról is árulkodnak, hogy államérdeket sértő adatokat gyűjtött, s azokat titkos úton külföld kiszolgáltatta. A bíróságon elhangzott vádpontok alapján Arany A. Lászlót és társait a köztársaság védelméről szóló törvény alapján a köztársaság alapjai elleni bűncselekmény előkészítésével, valamint kémkedéssel gyanúsították.

A csoport vezetőjeként működő Arany A. László egyik vallatása öt napon keresztül húzódott. Erről a fennmaradt huszonnyolc oldalas jegyzőkönyv tanúskodik.

„A jegyzőkönyvek szinte mindegyikének végén ott szerepel a gyanúsított formális nyilatkozata, amely szerint minden fizikai és egyéb kényszerítő nyomás nélkül tettek vallomást, azonban ez nem fedte a valóságot” – mondta Bukovszky.

Az előadáson jelen volt Brutovszky Anikó, Arany A. László egyik rokona is, aki kérdésünkre elmondta, hogy idős korára Arany A. László hazaköltözött Rozsnyóra. Élete végén nyelvészeti kutatásaihoz is visszatért, majd náluk szenderült jobb létre. Megtudtuk azt is, hogy a család emlékezetében aktívan él emléke, bár a megélt megpróbáltatásokról keveset beszélt a családnak.

Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás