Húsvéti kaland Pelsőcön

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

A húsvéti várakozás jegyében a pelsőci kultúrházban többek közt kézműves húsvéti termékekkel, kreatív gyerekfoglalkozásokkal, óriásomlettel és állatsimogatóval várták az érdeklődőket április 13-án. A „Húsvéti kaland” elnevezésű rendezvényt a község idén második alkalommal szervezte meg.

„Az első alkalomnak nagyon jó visszhangja volt, ezért megszerveztük a második Húsvéti kalandot is. A húsvét egy nagyon szép ünnep, és úgy gondoljuk, hogy kicsit az emberek körében jobban kell népszerűsíteni. Vissza szeretnénk hozni a hagyományokat is, mert amikor mi gyerekek voltunk teljesen más hangulata volt a húsvéti várakozásnak. A mai nap a gyerekek fellépnek, de vannak számukra versenyek is elkészítve. Kézműveseket hívtunk termékeikkel, és több mint kétszáz tojásból rántottát készítettünk. Olyan programot igyekeztünk összeállítani, amely vonzza a lakosokat, közönséget és gyerekeket is” – nyilatkozta Rudinsky Edit, Pelsőc alpolgármestere, aki kifejtette, hogy rendezvényeik közösségépítő jelleggel valósulnak meg, és évről – évre egyre több a résztvevő. Eseményeikbe igyekeznek hagyományos elemeket is becsempészni. „A mai nap is beöltöztettünk két babát népviseletbe, hogy a gyerekek összehasonlíthassák és láthassák, hogy valamikor a húsvét nem csak a csokitojásról szólt, hanem hogy ilyen szép népviseletben várták a locsolókat a lányok” – mondta.

A rendezvényt Nemcsko Ágnes, a község kulturális bizottságának elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében a program ismertetése mellett kitért az ünnep bemutatására is: „Szeretettel köszöntök mindenkit a második kalandos húsvétváró délutánon. Húsvét a legősibb ünnepünk. Már a kereszténység előtt is ünnepelték. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, amelyek elemei a feltámadás és az újjászületés. A húsvét a kereszténységnek is egyik legnagyobb ünnepe, amely mindig változó időpontra esik. Az ünnepet 40 napos böjt előzi meg, amely nemcsak az ételekre, hanem az egész életvitelre is vonatkozik. Hagyományos húsvéti ételünk a mazanec, amely már a 14. – 15. századtól ismert szláv étel. A 18. században túróval töltötték, ugyanis a túró a szlávoknál a szertartásos ételek közé tartozott, úgy, mint a sirek is, amelyet tojásból és tejből készítettek. Ezt fogyasztották húsvét vasárnap és ezzel kínálták meg hétfőn a locsolkodó fiúkat is, akik ezen kívül festett tojásokat is kaptak. A tojás pedig az élet és a termékenység szimbóluma” – nyújtott rövid bepillantást Nemcsko Ágnes a húsvéti ünnepbe, és a kialakult szláv húsvéti szokásokba.

Bár az időjárás nem kedvezett a rendezvénynek, de a bátrabb gyerekek a kultúrház udvarán az állatsimogató mellett a két póni, Zizi és Vili társaságában is eltölthették idejüket, vagy kidíszíthették akár a százlábút is. A kultúrházban kézműves vásár, húsvéti kalácsok, kreatív foglalkozások, frissítő és zene várta a résztvevőket.

Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás