Közmunka: A kilátástalanság netovábbja

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +



Helyről helyre változó. Rozsnyón napi négy óra, napról-napra, egyik szerződés a másik után. Se pihenő, se szabadság, az esős napokat le kell dolgozni napos időben.

Faluhelyen két nap hetente

Ugyanazért a 62 euróért egyesek strapálják magukat, mások lazulnak, kávézgatnak, cigiznek. Sok függ a koordinátoroktól, falun meg a polgármestertől, mennyire szigorúan fogják be az embereket.

Utcasepréstől irodai munkáig

A munkanélküliek többsége az utcára kerül szemetet szedni, sepregetni. A férfiakat nehezebb munkára fogják, féléves szerződéseket kapnak a csucsomi erdőbe. A nőknek szoktak ajánlani takarítást, postahordozást. Vannak nyugodtabb, kevéssé forgalmasabb helyek, koordinátor, irodai dolgozó vagy bakter is lehet valaki közmunkásként.

Télen hótúrás, jégtörés

Nagyon aránytalan, hogy kb. 120 ember egy falucska 5 utcáját, vagy egy egész város utcahálózatát tartja karban.

Míg faluhelyen még aznap sikerül az összes havat elkotorni, Rozsnyó mellékutcáin a járdákon kb. 10 cm-es jégréteg szokott kialakulni, melyet gyötrelmesen, jégvágó lapátokkal törnek fel.




Nyáron kapálás, kaszálás

Nyáron is fárasztó a tűző napon kint lenni. Faluhelyen kertészkednek, virágokat ültetnek, locsolgatnak. Fehérre meszelik az útszegélyeket. Folyamatosan kaszálni, gereblyézni kell.

A legrosszabb munka a járdák közül a füvet kiszedni – spaklival, kiskapával. Pedig gyomirtóval rengeteg fáradalmas munkát lehetne megspórolni, ha a kompetensek tartalmasabb munkával is foglalkoztatni tudnák a munkanélküliek sokaságát.

És persze a szemétszedés is egy vicc, ha az emberek megtanulnák a szemetet a szemeteskukákba dobni, nem kéne folyton utánuk szedegetni a szemetet.

Bogdáni Renáta

Share.