Veres Jánosra emlékeztek Tornalján

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Veres János születésének 90. évfordulója alkalmából koszorúzással egybekötött ünnepi emlékműsorral tisztelegtek munkássága előtt február 7-én szülővárosában, Tornalján. Fia, Vörös Attila ez alkalomból bejelentette a Veres János – díj létrehozását.

A díjon kívül 2020-ban a család tervei közt szerepel egy válogatott verseskötet és megzenésített verseket tartalmazó hangoskönyv kiadása, egy okosmágnes kiadása, valamint egy fotókiállítással is készülnek, amelyet első alkalommal február 8-án tekinthetnek meg Rimaszombatban.

 „Apu 21 éve nincs közöttünk, de szellemisége itt van. Ebből a földből nőtt ki, egy vidéki költő volt. Mindig is az maradt. Elment a fővárosba, de nem bírta ki soká. Ő itt szertett lenni, Gömör magyarjai, a palócok között. A versekben, amelyeket olvasunk tőle, ez mind benne van” – nyilatkozta a Gömörilap.sk portálnak Vörös Attila.  

A tornaljai megemlékezés a Vasút utcai emléktáblánál vette kezdetét, ahol Balajti Lajos, a Csemadok Tornaljai Alapszervezetének elnöke ekképpen méltatta a költőt: „Egy halkszavú, megfontolt, nagyon bölcs emberként emlékszem Zoli bátyámra, aki sokat tett azért, hogy mi itt, Gömörben megtartsuk magyarságunkat. Jól emlékszem a tizenöt évvel ezelőtti eseményekre, amikor az emléktáblát elhelyeztük, és elénekeltük Zoli bácsinak a Szózatot. Szeretném, ha ezt ma is megtennénk” – fogalmazott.

A jelenlévők a koszorúk elhelyezését követően elénekelték a Szózatot, majd átvonultak a Tompa Mihály Városi Művelődési Központba, ahol a megemlékezés ünnepi emlékműsorral folytatódott.

A jelenlévőket Szögedi Anna, Tornalja város polgármestere köszöntötte és emlékezett vissza azokra az évekre, amelyekben Veres János aktív szereplője volt a város életének. Beszédét követően két fényképet nyújtott át a költő fiának, Vörös Attilának, amelyek ebben az időszakban készültek.

Majd Veres Jánosról a költő Mihályi Molnár László emlékezett meg. Beszédében kitért személyes emlékeire és találkozásaira Veres Jánossal, életére és a kor megpróbáltatásaira, amelyet a költő átélt, valamint méltatására és tevékenységének és verseinek jelentőségére az utókor számára.

„Megérdemli az utókor elismerését, ami minden rangnál, kitüntetésnél fontosabb. Veres János is a végvárak dalnok katonája volt, mint Tinódi, Balassi vagy Zrínyi, de Trianon utáni gyalázatban csak a gömöri őrtüzekre futotta, azonban az sem kevés a megmaradáshoz. Nem tehetett meg mindent, de amit meg lehetett tenni, abban élen járt, bár örökös korlátok és visszahúzó aggályoskodások közepette. Élete ennek a korszaknak tanúsága, dokumentuma is egyben. Hogy mi lehetett volna, ha…. erre már nem tudunk válaszolni. De küldetését betöltötte azon a helyen, abban a helyzetben és akkor, amikor és ahová az Úr őt rendelte. Feladatát elvégezte, mint ember, mint költő, mint kultúraszervező, mint értékőrző és mint őrtálló, tüzet tápláló egyéniség” – emelte ki Mihályi Molnár László.

Az emlékműsorban közreműködött az Andante Csemadok kórus, a
Csicsergők, a tornaljai Kazinczy Ferencz MTNyA tanulóinak kórusa, és az iskola diákjainak előadásában elhangzott Veres János az Azért születtem és Palóc madonnák című versei, valamint Rák Magda és Jozef Mikulec tolmácsolásában a költő megzenésített verseit hallgathatták meg a résztvevők.  

Veres János (eredeti teljes neve: Vörös Zoltán János), költő, író, műfordító és helytörténész Tornalján született 1930. február 28-án. Az általános iskolát Tornalján végezte, majd 1940-től a jászóvári premontrei kanonokrend Takács Menyhért Gimnáziumában tanult. Miután szüleivel 11 éves korában Rimaszombatba költöztek, a helyei Egyesült Protestáns Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Már diákként foglalkozott versírással. Betegsége következtében ismerkedett meg Fábry Zoltánnal, aki felfedezte benne a tehetséget és istápolta. Verseinek hangulatát az életöröm, a szerelmi vágy, a gömöri táj szépségének csodálata hatja át, de ugyanakkor a saját betegsége és a gyarmati sorba taszított szülőföld és magyar nemzet sorsa iránti aggodalom borúja is. 1962-ben megalapította a rimaszombati Tompa Mihály Klubot, majd létrehozta és évekig a Fáklya Irodalmi Színpadot vezette. A gömöri magyarság jogaiért kiállt, emiatt meghurcolták. 1970-ben súlyosan megbetegedett, majd a kórházi kezelése után rokkantnyugdíjasnak nyilvánították. A hatalom nem engedte, hogy publikáljon. 1999. augusztus 5-én hunyt el Rimaszombatban.

Veres Jánosról ma a rimaszombati Három Rózsa kávéházban, amelyet a költő szívesen látogatott, klubtársai, barátai, ismerősei és családtagjai emlékműsor keretében emlékeznek meg.

Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás