A megyei választáson 14%-kal magasabb volt a részvétel, mint öt éve, a 2017-es megyei választáson: akkor a választók 29,75%-a ment el voksolni. Viszont a helyi önkormányzati választáson most kevesebben vettek részt, mint 2018-ban, a csökkenés 2,5% – összegezte Ladislav Orosz, az országos választási bizottság elnöke.
„A megyei választáson ellenben most 14%-kal magasabb volt a részvétel” – tette hozzá Orosz a bizottság vasárnapi sajtótájékoztatón. „Ez alapján kijelenthetjük, hogy a választások összevonásának elsődleges célja teljesült” – szögezte le.
A megyei választásokon országosan 43,74%-os volt a részvétel, 1 951 522 választó adta le a szavazatát. Az önkormányzati választásokon 46,19%-os részvétnél 2 059 800-an szavaztak. Ennek kapcsán Peter Peťko, a Statisztikai Hivatal elnöke szintén azt hangsúlyozta, teljesült az a célkitűzés, amiért a két választás összevonásáról szóló döntés született.
A független jelöltek voltak a legsikeresebbek
A független jelöltek szerepeltek a legjobban az önkormányzati választásokon, a polgármesteri posztok 46,5%-át szerezték meg, összesen 1349 településen lesz független polgármester a következő négy évben – ismertette a Statisztikai Hivatal.
Peter Peťko, a hivatal elnöke elmondta, a megyei képviselő-testületekben szintén a függetlenek vannak a legtöbben, 159 helyet szereztek (38%).
Peťko azt is hangsúlyozta, a választások történetében először volt teljes mértékben elektronikus adatfeldolgozás. „Az eredmények összegzése lényegesen gyorsabb volt, mint az öt évvel ezelőtti megyei választások után” – tett hozzá. A megyei adatokat két órával gyorsabban sikerült feldolgozni, az önkormányzatikat négy órával gyorsabban.
Malová: Vannak pozitívumai a két választás összevonásának
Vannak pozitívumai a két választás összevonásának, elsősorban a megyei választáson való részvétel emelkedése – véli Darina Malová politológus, a Komenský Egyetem munkatársa. Szerinte az őszi szünet miatt csökkent enyhén az önkormányzati választáson való részvétel, főleg a fővárosban.
Szerinte a regionális választások eredményeiből nem lehet közvetlen következtetéseket levonni a parlamenti választással kapcsolatban.
„Ezeknek a választásoknak más a logikája. Úgy tűnik, most minden jelöltnél az volt a fő szempont, hogy ne kösse magát szorosan egyik párthoz se, ha mégis volt ilyen támogatása, akkor az inkább szélesebb pártkoalícióktól. Kivéve persze azokat, akik kimondottan pártjelöltként indultak és régóta szorosan kötődnek egy párthoz” – jegyzete meg a TASR-nek a politológus.
