November 22-én, Királyfiakarcsán, a Petőfi-ligetben került sor a Szövetség a Közös Célokért tisztújító Tanácsülésére. Gubík László leköszönő elnök helyébe Somogyi Alfréd lelkipásztort, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánját választották meg a tagszervezetek vezetői a következő négy évre. Az alelnöki tisztségeket Ladányi Lajos és Mézes Rudolf töltik be ugyanebben a négyéves ciklusban.
Az új elnök erős felhatalmazást kapott, ugyanis az alapító tagszervezetek támogatásával, a SZAKC Elnökségének javaslatára, a Marthos Polgári Társulás képviseletében a Tanács tagjai nyílt szavazással, tartózkodás és ellenszavazat nélkül választották meg a SZAKC elnökének. Bemutatkozásában Somogyi Alfréd megható sorokkal emlékezett meg néhai elődjéről, Duray Miklósról. Magát jellemezve úgy fogalmazott, neveltetése és értékrendje okán már fiatalon is konzervatív volt. Mint mondta, dolgozott a NAP szerkesztőségében, majd 1991-től a szlovák közszolgálati rádió magyar adásának volt a munkatársa – legendás kollégáiról is megemlékezve. A Duna TV indulásától annak szlovákiai tudósítója volt, majd 1996-ban belsős szerkesztője lett.
Az időközben Komáromban megnyílt Calvin János Teológiai Akadémián elvégezte a lelkészképzőt. Amint szükség lett rá Felvidéken, hazaköltözött Apácaszakállasra, ahol immár 25. éve szolgál. „Voltam a Pozsonyi egyházmegye esperese, zsinati képviselő, zsinati tanácstag és évek óta én vezetem a Zsinat jogi bizottságát. Közben voltam néhány évig a Szlovák Televízió Tanácsának tagja is, mert az MKP – még a kormánykoalíciós időkben – jelölt erre a tisztségre és megválasztott a parlament” – fogalmazott.
A Selye János Egyetem megalakulása után óraadó tanár lett az intézményben – egyházjoggal és egyháztörténettel foglalkozik. „Megvédtem mindkét doktori disszertációmat és megszereztem a docensi fokozatot. 2014 óta vagyok főállású egyetemi oktató” – jegyezte meg, hozzátéve, negyedik éve a Református Teológiai Kar dékánja.
Somogyi Alfréd megválasztását követően hangzott el székfoglaló beszéde, amelyben rámutatott: református lelkipásztorként csak keresztyén és csak konzervatív értékalapon tud gondolkodni, szólni és cselekedni. Hozzátette, meggyőződése szerint a felvidéki magyar közösségnek ezekre az értékekre van szüksége. „Különben felolvadunk és egyszerűen elmúlunk, felszívódunk. Tudjuk azt is, hogy ennek sokan örülnének és érdekeltek a magyar közösségünk sorainak bomlasztásában. Ezt sem szabad naivan felednünk” – fogalmazott. „Bizalmat kell építenünk a szervezeteink és a szervezeteket működtető embereink között” – húzta alá.
Az új elnök kiemelte: folytatnunk kell a Mézes Rudolf által megkezdett, a Duray Miklós által megalapozott, majd Gubík László által folytatott munkát, odafigyelve arra, hogy a szervezet Alapszabályában lefektetett érdekképviselet és érdekvédelem továbbra is kiegyensúlyozottan működjön. Köszönetét fejezte ki Losonszky Margit gazdasági igazgató asszonynak és a SZAKC ügyvezető igazgatójának, Hideghéthy Andreának, hogy mindennapos munkájukkal segítik ennek a szekérnek a haladását. Emellett tisztelettel emlékezet meg azokról az eredményekről, amelyeket néhai Pogány Erzsébet igazgató asszony vezetése alatt ért el a SZAKC.
Somogyi Alfréd szerint a felvidéki magyar közösség önbecsülésének visszaadásához a SZAKC-nak társadalmi síkon lesznek komoly feladatai. Ehhez nemcsak a belső kapcsolati hálóját kell építeni és erősíteni a szervezetnek, hanem a külső kapcsolati hálóját is – vélekedett.
Az új elnök véleménye szerint meghatározó, hogy a SZAKC milyen kapcsolatban van a felvidéki magyar politikummal, kultúrával, gazdasággal és közélettel. Mint mondta, a Magyar Szövetséggel való kapcsolat létfontosságú a közös célok miatt. A kultúra kapcsán megjegyezte: „meg kell maradni pragmatikusan azon a ponton, hogy akikkel közösek a céljaink, azokkal szorosabbra fűzzük a bocskort, akikkel viszont nincs és nem lesz közös célunk, azokkal soha ne bántsuk egymást. Tegye mindenki a maga dolgát, az eredmények, az idő és a jó Isten majd valakit igazolni fog a végén”.
A gazdasági tényezőkről szólva úgy fogalmazott, mivel ráhatásuk nincs, ezért marad a hitelesen elvégzett munka, amiből a magyar közösség is profitálhat. Mint mondta, a közéletben látja a legnagyobb munkalehetőséget. „Tagszervezeteink révén – civil oldalról – a SZAKC lehet az, aki a leghitelesebben tudja felvállalni a felvidéki magyar közösség számára fontos kérdésekben az állásfoglalást. Iránymutatásra, mérföldkövek és útjelzők elhelyezésére van szüksége a közösségünknek. Ezért a SZAKC elnökeként ide szeretném a figyelmem és a munkám legjelentősebb részét fordítani” – húzta alá. Kiemelte, fontosnak tartja, hogy a közélet szintjén induljon be egy olyan kapcsolatépítés, ami a történelmi egyházak felé mutat. „Az egyházakra úgy kell tekintenünk, mint az utolsó védvonalunkra. Oda tudunk visszahúzódni, ott tudunk a legkisebb állami ráhatás nélkül megmaradni, s ha az Úr is úgy akarja, akkor gyarapodni.” – hangsúlyozta.
Somogyi Alfréd beszédében rámutatott: a társulásnak legitim helye lehet a magyar nemzetpolitika alakításában és megvalósításában is. „Sajnos bő száz éve szétszálazódott a magyarság történelme és párhuzamos – ebből kifolyólag sajátos elemekkel bíró – történelmet él az anyaországi, a külhoni és a diaszpóra közösség. Ebben nekünk kell tudnunk közösen megfogalmaznunk a felvidéki sajátosságainkat, mert ez része az önbecsülésünk megerősítésének” – hívta fel a figyelmet.
A SZAKC új elnöke székfoglaló beszédét azzal zárta, hogy mindig két dolgot kért a munkatársaitól: munkát és segítséget. „És két dolgot ígértem nekik: munkát és segítséget. Ezt kérem és ezt ígértem most Önöknek, Nektek is. És kérem a jó Istent, hogy segítsen meg az ígéretem megtartásában” – fogalmazott.
