Interjú: Matovič magyar hangjával beszélgettünk a keleti végekről

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Mint arról beszámoltunk, Tornalján tartotta közgyűlését az Új Egység Mozgalom. A találkozó plenáris részének vendége volt Szlovákiai keleti végeinek egyetlen magyar ajkú parlamenti képviselője, a kormányprogram kisebbségekre vonatkozó részét megalkotó, jelenleg a kisebbségek jogállásáról szóló törvényen dolgozó Gyimesi György, az Egyszerű Emberek /OĽANO/ kormánypárt parlamenti képviselője is.

Őt kérdeztük többek közt az elmúlt napok történéseiről, a magyar – szlovák trianoni találkozóról és a Szlovákiában élő kisebbség helyzetének rendezéséről.

Magyarként az Igor Matovič által vezetett Egyszerű Emberek /OĽANO/ színeiben parlamenti képviselő. A Pátria rádióban Solymos László, a Most- Híd új elnöke úgy nyilatkozott, hogy 1-2 kirakat magyar van az OĽANO-ban. Kirakat magyarnak érzi magát a pártban, esetleg a szlovák parlamentben?

Egyáltalán nem. Az én hangomat nagyon jól hallani a parlamentben és a frakción belül is. Nem nehéz hallatni, mivel a magyar ügyet a frakció képviselői és Igor Matovič miniszterelnök úr is sajátjukként kezelik. Ez megmutatkozik bármilyen lépésnél, amit teszünk. Például a kormányprogramba tett javaslataimat egy kivétellel elfogadták úgy, ahogyan megírtam őket. De itt van a június 2-ai gesztus is, a kinyújtott kéz, amit a miniszterelnök a trianoni békeszerződés 100. évfordulóján a szlovákiai magyarság irányába tett, és valójában ki szerette volna békíteni a két nemzetet ebben a kényes témában is. Azt, hogy egyes politikusok ezt rosszul fogták fel és amatőr módon rontották el a gesztus üzenetét, arról már én nem tehetek. Ha valaki kirakat magyarokról beszél, elsősorban azt nézem meg, hogy ki mondja, majd azt, hogy mit mond.

Igen, elmondható, hogy Igor Matovič június 2-án egy eddig nem látott gesztust gyakorolt a szlovákiai magyarok irányába, azonban hazai magyar fórumokon, ill. a médiákban is elhangzott, hogy nem volt ez a gesztus őszinte a miniszterelnök részéről. Az volt vagy nem?

Abszolút kizárom annak a lehetőségét, hogy Igor Matovič nem gondolná komolyan a magyarsághoz való közeledését, viszonyát és hogy nem beszélne őszintén. Igor Matovič egy nagyon őszinte ember, és magyarbarát.

Véleménye szerint a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján milyen kondícióban van a felvidéki magyarság?

Nem jóban. Óriási nagy a csalódottság, óriási nagy a megosztottság és merem remélni, hogy ez a felvidéki magyarság csak egy részét illeti, azonban úgy látom, hogy hanyagok is kezdünk lenni.

Hanyagok? Ezt hogyan értsük? Miben hanyagok?

Fel szeretnék eleveníteni egy Lampl Zsuzsanna által végzett kutatást. 2013-as adatok szerint a magyar nemzethez való azonosulás csak a hatodik helyen található a szlovákiai magyarok értékrendszerében. Ez egy nagyon riasztó hír, ill. tartok tőle, hogy ez hét év után még rosszabb. A mi feladatunk az, hogy a felvidéki magyarokban újra fellobbantsuk a lángot, és ne a hatodik helyen legyen az értékrendben a magyarnak lenni érzése, de legyen legalább a második a család után. 

Az elkövetkezendő időszakban mely területekre szeretne összpontosítani, ill. mi a szívügye?

Az én szívügyem a kisebbségek jogállásáról szóló törvénynek az elfogadtatása, abban a tervezetben, amelyet elképzeltem. Miniszterelnökúrral éppen június 4-én egy nagyon komoly beszélgetést folytattunk. Megkért, hogy vázoljam fel azokat az elképzeléseimet, amelyeket a koalíciós tárgyaláson el akarok mondani a partnereknek. Ehhez úgy gondolom, hogy szabadkezet kaptam és a héten hozzákezdek a kisebbségi törvény megalkotásához. Nagyon szeretném átvinni, és magam is kíváncsi vagyok rá hogyan fognak hozzáállni a koalíciós partnerek például a helyi kisebbségi szervezetek beleszólási jogához azon ügyek esetében, amelyek őket érintik.

Milyen lépéseket tervez az OĽANO a kisebbségi helyzet rendezésére Szlovákiában?

Azokat, amelyeket a kormányprogram is tartalmaz. Ezek konkrétan a kisebbségekről szóló törvény elfogadása, a Kisebbségi Hivatal létrehozása, amely szerintem egy kardinális kérdés lesz ebben a négy évben, továbbá a magyar oktatást segítő csomag, de ezen kívül rendezni szeretnénk a kettős állampolgárságot, és ami még fontos, hogy ki szeretnénk bővíteni a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt a megyékre. Nagyon fontosnak tartom a status quo mellett való elköteleződést is. Ezek azok az irányelvek, amelyek belekerültek a programba, és az, ami nem került bele, de meg fogjuk csinálni, és a miniszterelnök úrral már megbeszéltem, az az, hogy ki szeretnénk hagyni a szlovák televízió magyar adásánál a szlovák feliratozást, valamint meg szeretnénk oldani azt, hogy a szlovák STV1 adó hírei a szlovák STV2 adón magyarul legyenek sugározva.

A Szlovák Köztársaság Stabilitási Programja a 2020 – 2023-as időszakra a települések kétlépcsős megszüntetését irányozza elő, ami a magyarlakta kis települések megszüntetésével az ott élő magyar közösségeket hihetetlenül negatívan érintene. Mi közelebbit tud erről a tervről mondani?

Ezt cáfolom, ugyanis bárki, ha egy ilyen tervvel előjönne, én csatabárddal mennék neki. Teljesen ellenzem ezt a gondolatot. Elleneztem az előző kormány nemműködő falvakat érintő, 2019-ben a törvénybe beszúrt paragrafusát is, amely azt tárgyalja, hogy meg lehet szüntetni azt a falut, ill. hozzácsatolni a szomszéd faluhoz, ahol kétszer egymás után nem tudnak megválasztani, ill. nincs polgármester és képviselőtestület. Ha mi ezt az utat választanánk, tehát hogy összevonunk falvakat, az a részünkről egy nagy butaság lenne. Összevonni falvakat egy nagy község köré Szlovákiában kivitelezhetetlen. Nekünk 8 – 9 száz éves falvaink vannak, és mi akkor egy ilyen adminisztratív döntéssel meg szeretnénk őket szüntetni? Lehetetlen. Soha nem fogok ezzel egyetérteni és beleegyezni.

Az, amin viszont gondolkodunk, az a kétsebességes területi önkormányzatok létrehozása. Ebben az esetben meg tudnánk oldani azt, hogy azok a falvak, amelyek kicsik és pénzügyileg vagy személyekben aluldimenzáltak, a hatáskörüknek csak egy bizonyos részét kiviteleznék. A nagyobb falvak, illetve a környező városok pedig a többit. Nem kell ettől megijedni, mert a jelenlegi helyzet szerint például egy százfős falu pontosan ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik, mint egy megyeszékhely. A falvakra ráruházott feladatkörök száma körülbelül 4 200. Mindenki tudja, hogy ezt a kis települések képtelenek kivitelezni. A második sebesség pedig arról szólna, hogy mint ahogy most van közös építésügyi hivatal, közös anyakönyvi hivatal, hasonló módon lenne egy közös jegyzői iroda, ahol egy jegyző felelne a törvényességért például tíz faluban. Egyes terheket, ha levennénk a vállukról kombinálva azzal, hogy meg szeretnénk változtatni az önkormányzatok finanszírozását is, hogy adómixből kapják a pénzt és nem csak a jövedelemadó egy részéből, végeredményben több pénz lenne és kevesebb hatáskör.

Örökzöld téma a kisiskolák helyzete. Főleg a megtartásuk és finanszírozásuk. A feljebb említett stabilitási program a kisiskolák megszüntetését is tartalmazza. Kell-e félnie a felvidéki magyarságnak? 

A kormányprogramban elfogadtuk, hogy megmentjük a kisiskolákat. Viszont az iskolaügyi minisztériumnak van egy tervezete, amely nem kizárólag a kisiskolákról szól, hanem az iskolák racionalizálásáról, azaz a hálózat szűkítése van tervbe. Arról van szó, hogy ha két kis egymás mellett lévő faluban működik két kisiskola, akkor azt összevonnák egybe. Odafigyelve arra, hogy ne sérüljön a kisebbségi nyelvhasználat, és ne sérüljön a lehetősége a gyerekeknek, hogy magyarul tanuljanak.

Ebben az esetben is annak a községnek a lakosait, amelyben megszűnik az iskola hátrányosan fogja érinteni az intézkedés. A kivitelezéskor milyen az elképzelés? Egy az egyben az adott településen törlésre kerül az iskola, vagy kihelyezett osztályként funkcionálhatna esetleg tovább?

Eddig egyelőre egy mondatnál tartunk. Ezzel kapcsolatosan még senki nem dolgozott ki semmilyen koncepciót, tehát ez még csak egy mondat volt, amit elmondott az iskolaügyi miniszter. A kormányprogramba, amely egy nagyon fontos dokumentum, azonban az áll, hogy nem fogjuk megszüntetni a kisiskolákat, mert ugye fontos dolognak tartjuk.

Utolsó kérdésként szeretném megkérdezni, hogy igaz-e az a napvilágot látott hír, hogy Richard Sulík pénzügyminiszter elképzelései szerint a minimálbér járásonként változna, ill. pont az elmaradott régiókban lenne alacsonyabb az átlagbér függvényében?

Őszintén szólva nem olvastam Richard Sulík javaslatait, viszont róla tudni kell, hogy nagyon érzéketlen ember, a polgárokat és minden egyebet is excel táblázaton keresztül látja. Nincs benne szociális érzés, azonban ezt a negatív oldalát Igor Matovic miniszterelnök úr egyensúlyozza akkor, amikor ilyen javaslatokkal jön elő.

A királyhelmeci Gyimesi György saját bevallása szerint gyerekkora óta politikai pályára szeretett volna lépni. Szakmai pályáját is tudatosan választotta, a kassai P.J. Šafárik Egyetem Államigazgatási Karán végzett, és a kisebbségi jogokkal, valamint az önkormányzatisággal foglalkozik. Ő írta a kormányprogram kisebbségi részét, jelenleg pedig a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elkészítésén dolgozik. A parlamenti választásokon az Egyszerű Emberek /OLANO/ párt listáján a 49. helyen a Keresztény Unió, a NOVA és az Alulról változás pártok támogatásával volt képviselőjelölt. 2 370-en szavazattal lett parlamenti képviselő. Az OLANO frakciójának tagja, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Pénzügyi és Költségvetési Bizottságának alelnöke, Igor Matovičnál a magyar ügyekben egyfajta tanácsadást lát el.

Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás