Forradalmi beszélgetés Mihályi Molnári Lászlóval Kuntapolcán

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Magyar sors és jövőkép a Felvidéken szabadságharcok és keresztrefeszítések után címmel tartottak beszélgetést Mihályi Molnár Lászlóval Kuntapolcán.

A rendezvény Máté Adrien énekével vette kezdetét. A jelenlévőket március 17-én a CSEMADOK Kuntapolcai Alapszervezetének elnöke, Simon Bódis Enikő köszöntötte, aki egyben be is mutatta a meghívott vendéget.

Mihályi Molnár László megköszönte bemutatását, a meghívást, és örömét fejezte ki, hogy hosszú idő után újra ellátogathatott a településre, amelyhez közösségi emlékek is fűzik.  

Előadását a témában lényegében egy kérdéssekkel indította: „Varázslatos a táj, mégis látom, hogy nagyon sokan elmentek, elmenekültek innen. Egyre fogy népessége és magyarsága is. Ilyenkor felmerül az emberben, hogy is bírtuk ki itt 1 100 esztendeig, amióta Árpád apánk megérkezett ide, a Kárpát – medencébe. Ők hogy csinálták, hogy nem vesztek el és mi pedig kénytelenek vagyunk azon keseregni, hogy ez a helyzet nem a mi javunkra alakul? – tette fel a kérdéseket, majd az 1848-as forradalom és szabadság harc ismertetése közben újabb kérdések hangzottak el:

„Sokszor halljuk, olvassuk azt, hogy kételkednek dolgainkban. Azt mondják volt ez a forradalom, szabadságharc, de mire mentek vele? Lekincsinylő módon állnak hozzá“ – indította meg előadását, amelyet az egyes sorsfordító történelmi eseményeink köré fonva tartott meg.

Érintette a Habsburg uralmat Magyarország felett, a Bocskai, Wesselényi és Kossuth szabadságharcát, amelyeket túlerővel levertek, de utána mindig kényszerpályára kényszerültek a Habsburgok, hiszen Mária Terézia is kénytelen volt a magyar nemességgel egyezkedni.

„Az 1848-as forradalom után 1867-ben is jött a kiegyezés, tehát rájöttek arra, hogy nem lehet erőszakkal a magyar nép ellen menni, és tudjuk, hogy 1867 majdnem minden 1848-as törvényt megadott. Tehát ezek azok a dolgok, amelyek arra intenek minket, hogy igenis helyt kell állnunk, nem szabad meghátrálnunk, mert a jövőképünk is ebből nő ki“ – nyilatkozta portálunknak.

Tovább fűzve a történelmi szálat ismertette az 1914-es időszakot is, és kitért az 1920-as eseményekre is. Az előadását a magyarság ezeréves keresztény történelmére való felhívással zárta, amely után mintegy három órás kötetlen beszélgetés alakult ki. A résztvevők elmondása szerint gazdagodtak történelmi ismereteik és tisztábban látják a 19. századi összefüggéseket.

Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás