Az önkormányzat a nyugdíjasokat köszöntötte december első szombatján, egy héttel később a Purt helyi szervezete roma fesztivált szervezett Igni, Frenky Papa és a serki Oláh Band részvételével, míg a harmadik szombat a Közösen Balogfaláért Polgári Társulásé volt, amely fotókiállítással és karácsonyi műsorral, valamint finom káposztalevessel és forralt borral lepte meg a helyieket, akik zsúfolásig megtöltötték a kultúrházat.
Egyes feljegyzések szerint Balogfala már 1241-ben is létező település volt, de a falu nevét jelenlegi formájában 1427-ben írták le először. Ennek is lassan 600 éve már. Voltak olyan felmérések, hogy Gömörben itt a legmagasabb az egy főre jutó egyetemet végzettek száma. Igaz, ahogy mindenütt másutt Gömörben, ide se nagyon jöttek vissza azok, akik megvetették lábukat a nagyvilágban. Az önkormányzat a Csemadok alapszervezettel karöltve 2007-ben megrendezte a faluból elszármazottak találkozóját, emléktáblát állítottak a falu egykori tanítójának, Petik Gyulának is, s ekkor bízták meg a neves feledi helytörténészt, G. Kovács Gyulát, írja meg a falut a jövőnek megtartó emlékkönyvet. Az ötletet tett nem nagyon követte, G. Kovács Gyula ugyanis, mielőtt elvégezhette volna a felvállalt munkáját, koldusbotra jutott. A könyv ötlete persze nem merült feledésbe, s talán lesz ereje a falu jövendő vezetésének kiadni a könyvet. Egy maszek közösségi oldal, a Balogfali almanach pár éve gyűjtést hirdetett, régi, megsárgult helyi érdekeltségű fotókat keresve. A gyűjtés nehezen indult be, de mostanára hihetetlen módon felgyorsult. Az elmúlt hónapokban több száz fotó került elő, s alig van olyan nap, hogy az oldal ne kapna újabb s újabb fotókat. Ez adta az ötletet is egy alkalmi kiállítás megvalósítására, amelyet a Közösen Balogfaláért vállalt fel, a már hagyományos karácsonyi műsorukat tovább gazdagítva ezzel.
A kiállítás anyagát a kiállítás szervezői négy részre bontották, míg az első rész a többnyire fekete-fehér, a XX. század első hatvan évében készült fotókat mutatja fel, a második rész a közelmúltat, a rendszerváltozás utáni éveket idézi meg, s ezek nagy része már színesben készült. A tárlat harmadik része azokra a jelesekre koncentrál, akik nemcsak helyben, de a tágabb régióban, sőt határainkon túl is öregbítették Balogfala jó hírnevét. Innen származott el például a magyar kabaré egyik megteremtője, Kőváry Gyula, ahogy az egyik első magyar válogatott focista, Medgyessy Iván is, de balogfali gyökerekkel rendelkezett a magyar irodalom egyik jeles nőírója, Czóbel Minka, ahogy az utánuk jövők közül is olyan nevesekkel büszkélkedhet a falu, mint Mihályi Mária, Balog Lojzi, Ádám Zita, Mihályi Molnár László, Krausz Tivadar vagy a legfiatalabbak közül Botos Béla Bumbi. A kiállításon külön sarkot kapott a helyi sport, amely nagyon gazdag múltnak örvendhet, bár szerény jelene nem sok jóval kecsegtet a jövőre nézve.
A kiállítás megnyitója után került sor a betlehemi láng fogadására, amelyet a rimaszombati cserkészek hoztak el Balogfalára is, majd a zsúfolásig megtelt nézőtér előtt – a vendégek között találkoztunk két megyei képviselővel, Cziprusz Zoltánnal és Mag Fodor Enikővel is, csak a falu polgármestere nem talált időt a rendezvény meglátogatására –, a helyi óvodások és alapiskolások kimerítő műsora mellett a rimaszombati Magánkonzervatórium diákjai, Bohó Markusz, Dávid Tibor és Illés Lídia, valamint Páko Mária és a Mákvirágok mutatkoztak be, ahogy elhangzott a helyi Szabó Bibiana erre az alkalomra írt verse is, amelynek utolsó versszakát idézzük:
„Egy ajándék lehet szép hasznos aranyos drága
De van pár dolog aminek nincs ára
A szeretteink jelenléte az ami értelmet ad minden ünnepnek
Ezért én jövőre is csak annyit kérek hogy veletek itt így ülhessek”.
Juhász Dósa János. Máté Gyula Jonathán felvételei
