A Gömörország téli számával és a Világ vitéze című kötettel jelentkezett karácsonyra a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület.
A rimaszombati Városi Képviselő-testület hossza vita után, de elfogadta az eredetileg a Tompa térre tervezett, de végül a posta mellett megvalósulandó emlékpark ötletét. A parttalan vita után egyes szlovák képviselők és szervezetek egyenesen a Matica slovenská vezérkarához rohantak jogorvoslatért. Nem véletlen tehát, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokkal foglalkozik a Gömörország idei téli száma. Böszörményi István Mocsáry Lajos és a szlovákok címmel közöl tanulmányt, míg Filep Dorottya és Filep Tamás Gusztáv a reformátusok gondjaival foglalkozik az első Csehszlovák Köztársaság idején. Bettes István fordításában Tibor Durdjak verseit olvashatják.
Folytatódnak a lap hagyományos sorozatai is, így Gál Lajos az európai hírű somoskői bazaltorgonát mutatja be a Nógrád természeti öröksége című sorozatában, Kiss László a Palócföld orvosait ismertető sorozata immár a 36. részéhez érkezett, amely Vértesi Tóth Imrének állít emléket. Zsupos Zoltánnak a nemzetőrség és a honvédség szervezése és tevékenysége című tanulmánya is a negyedik részéhez érkezett. Peterdi Vera családtörténeti kutatása során a Wekerle-telepre is eljutott, mégpedig Tornallyay Zoltán kapcsán.
Visszaemlékezik a lap az 1875. évi országgyűlési választások gömöri eseményeire, bemutatják az immár Magyar Örökség Díjas kassai magyar iparit, beszámolnak a rimaszécsi új magyar zászló átadásáról, Hizsnyan Géza pedig a nemrég Prágában elhunyt Bredár Gyulára emlékezik. Fülöp Antal novellával, Tóth Elemér pedig B. Kovács Istvánnak ajánlott verssel jelentkezik.
A napokban kerül a boltokba a Világ vitéze című kötet is, amely öt hősepikai történetet tartalmaz. Néhai előadójuk, Busa Viktor Rimaszécsen élt. Az anyagot a gyűjtő-lejegyző B. Kovács István terjedelmes, minden részletre kiterjedő tanulmánya értelmezi.
A magyar hősepika bő két évszázada foglalkoztatja írástudóinkat. A téma iránti kiemelt érdeklődés nem sajátosan magyar jelenség! A nemzetté válás folyamatának kezdetén a különböző európai népek a nemzeti identitás egyik sarokkövét vélték meglelni a hősénekben, -eposzban, naiv-, vagy népeposzban. A téma tehát a 19. század elejétől kísért! Azóta is szorgosan gyűjtögetjük az adatokat legrégibb krónikáinkból, balladáinkból, meséinkből, hitvilágunkból, nem feledkezve meg a képi ábrázolásokról sem, s bevonva a kutatásba a rokon keleti népek gazdag epikai emlékanyagát is. Szedegetjük a morzsát, sajnálkozunk, hogy elveszett, miközben a magyar hősepika a maga teljességében végig itt volt az orrunk előtt! Igaz, nem verses formában, azaz hősénekként maradt fenn, hanem prózában. Így is több mint rejtély, hogyan nem sikerült kétszáz év alatt megtalálni.
A folyóirat és a könyv is megvásárolható a rimaszombati és tornaljai Tompa Mihály Könyvesboltban, de megrendelhető a kiadó elérhetőségein (979 01 Rimaszombat, Vasutas u. 1., tel.: 0905/846 618, e-mail: gemamuz@gmail.com) is.
jdj
