A ZMOS átvilágította az átruházott feladatok kiadásait

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Vajon mennyit költenek állami feladatokra az önkormányzatok? Az onkormanyzas.sk oldalon olvasható a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) által elkészített felmérés, értékelés, átfogó jelentés magyar nyelvű kivonata, amely a városok és falvak által végzett állami feladtok finanszírozását is tárgyalja.

A legfontosabb megállapítása az elemzésnek: tévedés elfogadni azt az állítást, hogy az állam az átruházott hatásköröket teljeskörűen finanszírozza, mint alkotmányos kötelessége lenne.

Az államnak gyakorlatilag egyetlen szakterület vonatkozásában sincs kiépítve az a mechanizmusa, mely lehetővé tenné a szükséges költségkeretek meghatározását, s az utóbbi 15 évben – a közigazgatási reform óta – sok területen még az akkor megszabott pénzkereteket sem emelte meg. A kulcskérdés, vagyis a finanszírozás így az átruházott hatáskörök gyakorlásának leggyengébb pontja. Az ilyen rendszer pedig arra kényszeríti a településeket, hogy az átruházott állami hatáskörök teljesítésének költségeit a saját költségvetésük rovására biztosítsák, ami lényegében egyet jelent a területi önkormányzatok költségvetésére vonatkozó törvény megsértésével. A törvény betűje szerint ugyanis a község saját költségvetése eszközeit nem költheti olyan tevékenységekre, amelyek nem az adott önkormányzat eredeti tevékenységei. Erre a tényre az Állami Számvevőszék jelentése 2015-ben felhívta a figyelmet.

A másik nagyon komoly, okadatolt tény, különösen a legdrágább szakterület, az oktatásügy területén, hogy a hatáskörök leosztása óta a községeknek az alapiskolák fenntartása vonatkozásában olyan új kötelességei keletkeztek, amelyeket senki, semmilyen formában nem finanszíroz.

Állami hatásköröket ruháztak át törvényekkel a községekre úgy, hogy a törvény nem jelöli meg állami hatáskörként azokat, így önkormányzati hatáskörként tekint rájuk és a finanszírozásukat teljes egészében a községekre hagyja. Az oktatásügy szakterületén a közigazgatási reformban megvalósított racionalizáció (az ún. ESO) is egyértelműen negatív következményekkel járt. Csökkentette a regionális oktatásügy irányításának és finanszírozásának hatékonyságát.

A harmadik komoly probléma a hatáskörök univerzális-automatikus átruházása az összes településre (kivéve talán az anyakönyvezést és a lakáspolitikát), függetlenül attól, hogy a település mekkora és képes-e ellátni az adott hatáskört. Ez zavarokat okoz. Tisztázatlan például, hogy köteles-e minden község iskolát fenntartani, vagy ez csak jogában áll. Az iskolaüggyel kapcsolatosan komplex megoldásra van szükség az átruházott hatáskörök területén, mert rendszerszerű, komoly problémákkal szembesít az audit.

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) átvilágította az átruházott állami hatáskörök teljesítése terén végzett munkát (a Területi Önkormányzatok Modernizálása EU-projekt keretében). Az elkészült jelentés átfogóan értékeli a munkavégzést, a városok és falvak által végzett állami feladatok finanszírozását is. Tételesen feltérképezi az oktatásügy, az építési rendtartás, a helyi és különleges célú utak és speciális építési hivatalok, a lakáspolitika, az anyakönyvvezetés, a lakhelynyilvántartás, a választások és népszavazások, a vízgazdálkodás, a levegő-, táj- és környezetvédelem, valamint az árvízvédelem terén kifejtett munkát és e tevékenységek pénzügyi hátterét.

A ZMOS átvilágítása részletezi az átruházott tevékenységek végzésének hatékonyságát, melyekhez változásokat célzó javaslatokat is kíván csatolni. Ezt megelőzően azonban elkészít egy összehasonlítást a V4-es országok tapasztalataival, s ebből az elemzésből és összehasonlításból levont következtetések beépítésével dolgozza ki a szükséges változtatásokra vonatkozó elképzelését.

Az audit tisztázza a fogalmakat, részletezi a hatáskörökhöz kapcsolódó törvényeket és más jogszabályokat, a tevékenységek szervezési biztosításának feltételeit, de kitér a létező közös községi hivatalok által biztosított hatáskörökkel kapcsolatos tapasztalatokra is.

A finanszírozás terén szintén feltérképezi az erre vonatkozó jogszabályokat, azt is, mekkora összegben, milyen módon és honnan folyósítják a szükséges pénzt. Tételesen bemutatja, hogy az utóbbi években az egyes hatásköri területek mennyi forráshoz jutottak így.

Az átvilágítás fontos részét képezte, hogy a készítői részletesen kikérdeztek 270 települést – városokat és falvakat egyaránt – az építésügy, a lakosság lakhelynyilvántartása és a környezetvédelem területéről, amelyek általában véve a legigényesebbek vagy legbonyolultabbak.

A decentralizációs folyamat megindulásakor arról volt szó, hogy folyamatos megfigyelés és értékelés alatt állnak majd a hatáskörök – a finanszírozási kérdések is –, s olyan változások lesznek majd ezen a területen, hogy a működése a lehető legjobb legyen, fejlődjön. Fejlődés helyett azonban megrekedés következett be, s ha készültek is kormányzati értékelések, azok a szükséges változásokig nem jutottak el. Minden maradt a régiben, szisztematikus munka helyett néhány ad hoc intézkedést foganatosítottak, egyes területen rontva is a helyzetet – olvasható az onkormanyzas.sk oldalon.

(A teljes audit elolvasható ide kattintva, szlovák nyelven.)

Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás