A Béres Gyógyszergyár elnöke járt Tornalján

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Gyógyszereinkkel a testhez szólunk, a dalainkkal viszont a lélekhez.

Tornalján neves személyeket fogadtak május 17-én. Ifj. Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke, és felesége, Béres Klára, a cég kommunikációs igazgatója látogattak el Gömörbe.  

Pusko Gábor, a Tompa Mihály Városi Művelődési Központ vezetője köszöntőjében elmondta, hogy az egyeztetés során ő maga is arra gondolt, hogy az egészség témakörében kerül majd sor előadásra. A részletek egyeztetésekor, mint népzenész azonban még jobban felvillanyozódott, hiszen az ifj. Béres Józsefről készült film és a „Szép magyar ének” című könyvek bemutatója szerveződött.

A vendéget a gömöri születésű Batta György köszöntötte és mutatta be: „Vendégünk Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke, vegyész, üzletember, borász, jeles közéleti személyiség, három gyermek édesapja, annak az agrármérnök Béres Józsefnek a fia, akinek nevéhez világraszóló talajkutatói siker és a Béres csepp megalkotása fűződik. Az alma a lehető legközelebbre esett a fájától. Ifj. Béres József is gyógyító ember, izzó magyar, tehetségét ő is több irányba bontja ki. Gyárában sikeresek a fejlesztések, s az általa vezetett cég termékeit tizennyolc országban használják. De vajon mi késztette, hogy megjelentesse a Szép, magyar ének köteteit? Őt idézem: Ahogyan édesapám is észrevette, hogy egészségesebb a krumpli, ha a talajban jelen vannak a növény számára szükséges nyomelemek, úgy a nemzet egységes lelke, a szép magyar lélek is jobban fejlődik, ha a közös gyökerekhez, ezekhez a kincsekhez tud visszanyúlni. Kezdtem hivatásomnak érezni, hogy a mai világban, amikor a beáramló idegen kultúra elhomályosítja a hazait, az arra fogékony családoknak legyen egy egyszerű, szép magyar énekekből álló zenei évkönyve; hogy a fiatalok is ráébredhessenek: micsoda összetartó erő rejlik közös zenei múltunk kincseiben – eddig az idézet. Remélem ez a mai együttlét, az erdélyi testvéreink életébe pillantó film, és az utána következő beszélgetés a nemzetegyesítés része lesz – mondta Batta György.


Ifj. Béres Józsefet mintegy tizenöt évvel ezelőtt kezdte foglalkoztatni az a gondolat, hogy a szép, magyar énekekkel kapcsolatban legyen egy gyűjtemény. Családi körben szeretnek énekelni, különböző énekeskönyvekből is énekeltek, és amikor ezek minőség vagy mennyiség tekintetében hiányosnak bizonyultak számukra, megszületett a döntés, miszerint csokorba szedi a szép, magyar énekeket. Első kötete tizenöt éve jelent meg, amelyet a második kötettel 2016-ban egészítettki, és amely leginkább erdélyi népdalokat tartalmaz.

„Található benne felvidéki ének, sőt gömöri énekek is. Idejövet megnéztem, hogy Kishont és Gömör megyéből melyik énekek vannak. Hat ének van a könyvben, amelyek Kodály gyűjtések” – nyilatkozta a Gömörillapnak ifj. Béres József, aki kérdésünkre, hogy számára miért fontos a szép, magyar ének és annak gyűjtése, elmondta: „A kodályi, bartóki és más népdalgyűjtők nagy gondolatait tettem magamévá: az énekre úgy tekintek, mint a magyar nép lelkének a termékére. Lényegében egy jó ének, egy szép, magyar ének, az a lélekből származik. Úgy gondolom, hogy az az életforma részben megbomlott, és átalakult, amelyben az énekeink születtek anno, de ha ezeket az énekeket mi olvassuk, dúdoljuk, énekeljük, akkor egy lelki táplálékot veszünk magunkhoz. A magyar lélekhez szerintem a magyar zene, a szép, magyar ének szól a legjobban” – fejtette ki.

Ifj. Béres József az énekekkel kikapcsolódásként foglalkozik, hiszen az élete a tudománnyal, az üzlettel telik, de a szabadidejét egy teljesen más világban tölthetti így, a magyar népdalokkal.

„Ha visszatekintek édesapám és a Béres cégnek a harminc éves tevékenységére, akkor azt látom, hogy a mi tevékenységünk leginkább az egészséghez köthető, és nem csak a fizikai egészséghez, mert az éhségünk nem csak a fizikai komponensből áll, hanem a lelki egészségünk, és a szociális egészségünk is hozzá tartozik. Így tudjuk összefüggéseiben, komplex módon, összetetten szolgálni az egészséget, hogy a gyógyszereinkkel a testhez szólunk, a dalainkkal viszont a lélekhez és a közösségekhez” – osztotta meg velünk véleményét.  

Az eltelt tizenöt év alatt könyvbemutatókat és énekmaratonokat tartottak, amelyeken Kabay Barna és Petényi Katalin többször forgattak, még nem megfogalmazódott bennük az, hogy erről az ügyről készítenek egy filmet.

A Tornalján is levetítésre került film részben Budapesten és környékén játszódik, ill. a felvételek zöme Erdélyben készült. Egy utazás keretében meglátogatták többek közt Bereczky Jánost, Bubnó Tamást és Kallós Zoltánt, és Széken adatközlőkkel és népdalgyűjtőkkel is találkoztak. Az ötvenhét perces film a szép, magyar ének ügyét öleli fel, ill. arra próbál választ adni, hogy a népi kultúra hogyan öröklődik át a jelenbe.

Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás