Czinka Pannára emlékeztek Sajógömörön

Google+ Pinterest LinkedIn Tumblr +

Az első magyar cigányprímásra, azaz a prímáspéldaképre emlékeztek szülőfalujában szeptember 14-én, ahol a cigány Szapphó, Czinka Panna mellszobrának megkoszorúzásával vette kezdetét a XIV. Czinka Panna Fesztivál.

„A rendezvényt a hagyományápolás, a cigányzene éltetése céljával indítottuk útjára 28 évvel ezelőtt, amely ugye a nemzeti kultúránk része. Ezen kívül természetesen szórakozást nyújtott, a magyar nóta szerelmeseinek pedig találkozási lehetőséget, barátságokat, hiszen akkor a cigányzenének nem csak múltja, de jelene is volt. Azóta sok minden változott, az emberek kiábrándultak, munkanélküliek lettek, elköltöztek, az idősebb generáció elhalálozott, eltűntek a nótáskedvű emberek. Azt tudom mondani, hogy 28 évvel ezelőtt nagyobb volt a lelkesedés, kevesebb volt a rendezvény, más volt az emberek gondolkodása, hozzáállása. Akkor a Czinka Panna prímásversenyen 8 – 10 prímás vett részt. Napjainkra az öregebbek kihaltak, a fiatalabbak pedig elmentek a környékről” – nyilatkozta kérdésünkre Polgári László, aki a Czinka Panna emlékét éltető rendezvények egyik motorja kezdetektől fogva.

A sajógömöri cigányprímásnő emléke előtt tisztelegve zenés felvonulással, majd verssel és ünnepi beszéddel vette kezdetét a fesztivál. Tóth Csilla, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának elnöke beszédében röviden ismertette Czinka Panna életútját, gyökereit, majd kifejtette:

„A magyar ember méltán büszkélkedhet történelmével, kultúrájával. Érvényes ez Gömör megyében is, hiszen ez a vidék is sok hírességet adott nemzetünknek” – mondta, majd hozzátette: „Ma itt Gömörön Czinka Pannára emlékezve a magyar nótát, a cigányzenét is ünnepeljük, amely az utóbbi évtizedekben eléggé mostohagyermekként kezelt műfaj volt, pedig az idegenek számára még mindig kuriózumnak számít. Magyar cigányzenésszel lehet találkozni Torontóban, Berlinben, Bécsben, és a világ megannyi táján is. Igazi magyar jellegzetesség. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 2014-ben a magyar nóta élő cigányzenei kísérettel felkerült a Hungarikumok listájára” – hívta fel a jelenlévők figyelmét eme tényre Tóth Csilla.

A koszorúzást követően immár tizedik éve, hogy a nemes rendezvény, amely egykor prímásversenyként indult és valósult meg éveken keresztül, fesztiválként nótaesttel folytatódott a helyi kultúrházban. A műsorban az utolsó verseny nyertes prímása, Botos Béla és népi zenekara léptek színpadra, majd Jankóšik Zoltán, a község polgármestere üdvözölte a jelenlévőket. Örömét fejezte ki, hogy rendszeresen sor kerül a megemlékezés megszervezésére, és otthont adhatnak a fesztiválnak.

„A magyar nóta feledhetetlen jókedvet, lélekjelenetet nyújt. Ki – ki a dalokon keresztül beleélheti magát abba az érzelmi világba, amely neki vagy szép élményt, vagy rossz tapasztalatot hozott az életében. A magyar nóta, a szív húrjait pendíti meg, a lélek hangján szól hozzánk, és a mai világban szinte gyógyírként hat. Nem is szaporítom tovább a szót, szóljon hát a magyar nóta. Minden résztvevőnek jó szereplést, a kedves közönségnek pedig kellemes időtöltést, jó szórakozást kívánok” – nyitotta meg a rendezvényt a polgármester.

Ezt követően a színpadon Dóka Zsuzsa és Bősi Szabó László nótaénekesek nagyszerű előadással, régi nótákkal, szívhez szóló dalcsokrokkal szórakoztatták a közönséget.

Czinka Panna virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett cigányprímás Gömörben látta meg a napvilágot, feltehetően 1711-ben. Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szépreményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott hegedűjátékát tökéletesítsék. Elsősorban földesura, Lányi János támogatta. Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn játszó ügyes cigányzenészhez. Majd férjével és annak két fivérével 1728-ban megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigánybanda, amelyben két hegedűs, egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Hírük napról napra terjedt, ünnepségekre 20-30 mérföldről is hívták őket muzsikálni. Czinka Panna híres Amati – hegedűjén muzsikált Mária Terézia előtt és megfordult Szentpéterváron is. A híres gömöri cigányzenészt végakaratának megfelelően férfiruhában, kedvenc hegedűjével és pipájával együtt temették el 1772-ben a gömöri temetőben.

Eredeti sírkövén, amelyet fiai állíttattak, ez a felirat volt olvasható:

„Csillagokig híres Czinka Panna e sírban nyugszik. Örök hírnév fedje be szent porait. Asszony szült engem, de a hírt én szültem e névnek. Hírem messzire szállt, bárha sír befödött. Édesanyámtól csak a keserű halált örököltem, én maradékaimnak hírnevemet adom át!”

Share.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A sütikről bővebben az Általános felhasználói feltételek oldalon tájékozódhat.

Bezárás