Hol vannak ma a márciusi ifjak?

Hölgyeim és Uraim! Rimaszombatiak! Gömöriek! Magyarok!

Engedjék meg, hogy beszédemet tegező formában mondjam el. Tegeződve, mint egy család tagja. Mint egy testvér, mint egy báty, mint egy unokatestvér, mint egy férfi családtag. Mert mi azok vagyunk. Igen, mi magyarok egy nagy család vagyunk. 15 millióan a világban. Te is, te is és te is a családom vagy. Ugyanúgy ahogy 1848. március 15.-én 175 éve a márciusi ifjak is testvérek voltak – Petőfi, Jókai, Vasvári, Bulyovszky, Kossuth, Batthyány, Tompa, Ágai, Bérczy és még sorolhatnám.

Testvérek. De gyönyörű magyar szó. Test és vér közös. Más nyelven ez nem így hangzik. Azaz a testvér szó magyarul egyértelműen kimondja, test és vér közös, azaz felelősséget vállal egyik a másikért. Felelősséget. Hogyan épül ez fel és mire mutattak rá 1848. március 15.-én a márciusi ifjak. Hőseink.

Első körben megfogalmazták a 12 pontot a következő kérdéssel: Mit kíván a magyar nemzet? Nem mit kíván Petőfi, vagy mit kíván Buda, vagy a Pilvax-kör, vagy a vidéki magyar. Hanem mit kíván a nemzet. Azaz mit kívánunk mi mindannyian.

Az első válasz: Legyen béke, szabadság és egyetértés. S többek között így folytatták: Felelős minisztérium Buda-Pesten. Évenkénti országgyűlés Pesten. Törvény előtti egyenlőség és még sorolhatnám a 12 pont részeit.

Én a mai beszédemet készítve azonban csak ezekre a pontokra szerettem volna fókuszálni. Itt, a büszke Rimaszombatban, amely egykor leírhatatlan gazdagságnak örvendezhetett. Nézzetek kérem körbe. Nézzétek meg az 1901-ben egy év alatt épült Gömör-Kishonti vármegyeháza épületét. Nézzétek meg a mögöttem álló 1885 és 1887 között épült mai bíróság épületét. De forduljatok meg egy kicsit és nézzetek rá Fábry János csodájára a Gömör-Kishonti múzeumra, amelyet 1882-ben nyitottak meg.
Egy olyan korban épült mindez ami körbe vesz minket, amelyben béke, szabadság, egyetértés honolt a Magyar Királyság területén a monarchia alatt. És pont ez adta az alkotás lehetőségét. Mert ahol béke, szabadság és egyetértés van, ott alkotnak. Ott fejlődés van. De mindezt ami minket most itt körülvesz a márciusi ifjak harca hozta. Hogy ki mertek állni és életük árán is érvényesíteni akaratukat. Együtt, egymásba kapaszkodva. Igen, a megbékélést közös harc előzte meg, a márciusi ifjaké akik előtt most mi itt tisztelgünk. Akik olyan példamutató férfiak és nők voltak, hogy bátran ki mertek állni az elnyomás ellen.

Békéért, szabadságért, egyetértésért harcoltak, ami a mai kor emberének már természetes. Vagy mégsem?

Na nézzük mi is az a béke. A béke egy harmonikus állapot, amelyet az erőszak- és a félelemnélküliség jellemez. Néma csendben maradok és újra megismétlem lassan. A béke egy harmonikus állapot, amelyet az erőszak- és a félelemnélküliség jellemez. 175 éve ezt kérték a márciusi ifjak.

Szabadság. Mi is a szabadság magyar testvéreim? A szabadság idegen erőtől való függetlenséget jelent. Ily értelemben lehet fizikai szabadság, vagyis lehetőség (képesség) valamit tenni vagy nem tenni. Újra néma csendben maradok és újra megismétlem lassan. A szabadság idegen erőtől való függetlenséget jelent. Vagyis lehetőség (képesség) valamit tenni vagy nem tenni.

175 éve a márciusi ifjak egyetértést is kértek. Egyetértést, ami egyforma gondolkodás. Az egyetértés az, amikor két vagy több személy ugyanazt gondolja, ugyanaz a hozzáállása, és ugyanazt a szándékot juttatja érvényre. Békés viszony az egyetértés, megértő összhang.

Békét, ami erőszak- és félelemnélküliség. Szabadságot, ami idegen erőtől való függetlenség. Egyetértést, ami megértő összhang. Tehát nem kértek abból, hogy több mint 1000 éves földünkön az osztrák uralkodik, az osztrák tart félelemben, az osztráktól függünk és nincs vele megértő összhangunk. 175 éve történt. Ismerős?
És akkor folytassuk mit kértek még a márciusi ifjak az idegen hatalomtól, amely felettünk uralkodott a monarchián belül. Felelős minisztérium Buda-Pesten. Magyar minisztériumot, nem osztrákot. Évenkénti országgyűlést Pesten. Magyar országgyűlést, nem osztrákot. Törvény előtti egyenlőséget, ahol a magyar nem kevesebb mint az osztrák.
És ezek a magyarok, a vérüket adták mindezért.

Hol vannak ma a márciusi ifjak? Kellenek ugyanis a nemzet szolgái. Ma is. Akik reggel úgy ébrednek, hogy példát mutatnak az asszonynak, a kislányuknak, a kisfiuknak, a szomszédnak, a városnak, a nemzetnek. Akik mögé beállnak mások is. Kellenek a férfiak, akik erkölcsileg megrendíthetetlenek.

Igen, tudom. Nem könnyű. Sőt. Nagyon nehéz. De nekünk magyaroknak ezek a példaképek megadattak. Petőfi Sándor. Engedje meg, hogy innen köszönjem meg Önnek a mennyekbe, hogy Ön egy ilyen példakép volt. Tompa Mihály tiszteletes úr. Engedje meg, hogy Önnek is megköszönjem a példamutatást. Fábry János. Ön is egy ilyen példakép a szemünkben. Hiszem és érzem, hogy az Önök lelke most itt van köztünk.

Kellenek a példaképek. Akik előtt fejet fog hajtani újabb 200 év múlva a rimaszombati magyarság. Itt Rimaszombatban, Gömörben is. Kellenek a példaképek. A nemzeti ünnep alkalmából sok-sok példaképet kívánok a nemzetemnek. Nektek. Nekünk.

Köszönöm a lehetőséget! Isten áldd meg a magyart!

Bódi László beszéde, amely elhangzott 2023. március 15-én a rimaszombati Tompa-téren, Petőfi Sándor szobránál.