68 évesen, 1786 november 16-án hunyt el Rimaszombat egyik leghíresebb szülöttje, Hatvani István, matematikus, orvos, csillagász, fizikus, kémikus, teológus, egyetemi tanár, a magyar Faust. Tavaly a fennállásának 150. születésnapját ünneplő debreceni Csokonai Színház Orbán János Dénes lírai költeményének ősbemutatójával tisztelgett az emléke előtt, amelyen Rimaszombat városának küldöttsége is részt vett.
Az 1718 november 21-én született Hatvani István (két év múlva lesz 300 esztendeje) Hatvani Gergely könyvkötő és Mester Judit nemes szülők fia. A szülői ház beleoltotta a könyv, és a tudomány szeretetét. 15 éves koráig élt és tanult Rimaszombatban, de amikor hírét vette, hogy Losoncon színvonalasabb az oktatás, átiratkozott az ottani iskolába, majd Kecskeméten folytatta a tanulást. Pár évi házitanítóskodás után 24 évesen a debreceni Református Kollégium hallgatója lett. 1746-tól Bázelben tanult, és ott 1748-ban a teológia- majd orvosdoktorrá avatták fel. Mestereinek hatására Hatvani kiválóan képzett tudós lett, akit a heidelbergi és a leydeni egyetemek is szívesen látták volna előadóik között. A felkérést azonban elhárította, és a Debreceni Kollégium által felajánlott katedrát foglalta el. 1749. július 30-án feleségül vette Csatári István debreceni szenátor lányát, Máriát.
Működése Mária Terézia uralkodásának idejére esik, amikor a protestáns kollégiumoknak sok nehézséget kellett leküzdeniük. A Debreceni Kollégium a mostoha körülmények ellenére szívósan munkálkodott a tudomány érdekében. Több kiemelkedő professzora mellett is nagyon jelentős volt Hatvani István majd négy évtizedes tevékenysége, mellyel hozzájárult a filozófiai, matematikai, fizikai, kémiai,teológiai oktatás színvonalának emeléséhez és mint orvos is ismertté tette nevét. Kísérletei legendás hírnevet szereztek neki. A bemutatott jelenségek az újdonság erejével hatottak, még a viszonylag tájékozott és felvilágosult közönség előtt is, hiszen korábban ilyeneket nem láthattak. Már pályájának kezdetén kezébe vette a kollégium egészségügyének irányítását. Elmondható, hogy az első iskolaorvos is volt Magyarországon. Csakhamar mint kitűnő orvost ismerte és tisztelte őt nemcsak Debrecen, hanem a hazának és a távol földnek más vidéke is. Kitűnő nemesi családok, mágnások, főkatonatisztek vették igénybe az ő orvosi tanácsát és segélyét; egynémely rendkívül sikeres és meglepő gyógyítása mai napig él a nép ajkán. Ezek mellett különös előszeretettel tanulmányozta a csillagászatot. Angol, francia, olasz, svájci, holland, német, sőt szentpétervári tudósok is ismerték Hatvani és a debreceni főiskola nevét. Tanári hivatala mellett még több különböző téren kitűnő szolgálatokat tett a közjónak. Bihar vármegye 1783-ban táblabírái közé vette fel.
Azon ördöngös mondáknak, amelyek Hatvani nevéhez kapcsolódnak és neki a „magyar Faust” nevet szerezték, valódi történeti alapjuk igen kevés lehet. A történetek viszont annyira népszerűek voltak, hogy néhányukat Jókai Mór is újraírta, de Mikszáth Kálmán is írt karcolatot róla, míg Arany János balladás hangú verset írt Hatvani egyik legismertebb mondatából.
