Lázasan folynak a rimaszombati Tompa tér eredeti állapotát visszaállítani hivatott munkálatok, melyek részeként a város híres szülöttének és a tér névadójának szobra az eddigi helyéről a tér közepére kerül.
A tér rendezéséről még 2016-ban döntött a város vezetése, amikor a szakmai bizottság javaslata alapján a tér eredeti állapotának visszaállítását tűzték ki célul. Akkor még azt gondolták, egy pár hónap alatt sikerül végezni a munkálatokkal, azonban az engedélyek beszerzése a tervezettnél tovább tartott, ezért a térrendezést 2017-re halasztották, így a tér megújulása Tompa Mihály születésének 200. évfordulójára esik.
„Mindösszesen 26 engedély szükségeltetett a tér átalakításához, s még szerencse, hogy a régészek nem találtak semmit az egykorvolt szökőkút alatt, mert ellenkező esetben még évekig várhatnánk a tér eredeti állapotába való visszaállítására” – nyilatkozta portálunknak Šimko József polgármester még 2016-ban.
A térrendezés első szakaszában elbontották a sokat bírált és a környezetébe egyáltalán nem illő (és nem is működő) szökőkutat és a helyét lebetonozták. Amint azt a természet lehetővé tette, kivágták a tér magas fenyőfáit. Ezt nemcsak esztétikai okok indokolták, hanem a magasra nőtt fák közel kerültek az elektromos vezetékhez és balesetveszélyesek voltak.
A következő szakaszban amerikai ámbrafák kerültek kiültetésre, ezeket a tervek szerint 2-2,5 méter magasra hagyják megnőni, hogy ne zavarják a kilátást a tér impozáns épületeire: a múzeumra, a megyeházára és a bíróságra.
Sokat vándorolt a Tompa-szobor
Tompa Mihály pap-költő, Arany Jánossal és Petőfi Sándorral együtt a XIX. századi népi költészet képviselője a rimaszombati Református Gimnázium névadója, a város szülötte. Református lelkész volt, az 1848-49-es szabadságharc idején tábori papként szolgált a honvédseregnél.
Gömör vármegye és Rimaszombat városa 1902. jőnius 4-én leplezte le ünnepélyes keretek között Holló Barnabás alkotását az akkor frissen megépült vármegyeház mellett, melyet ma Tompa térként ismerünk. Tompa szobrát 1946. november 16-án ledöntötték a talapzatáról, s csak néhány jó szándékú emberen múlott, hogy legalább a darabjai megmaradtak. Az 1960-as évek végén, ha nem is az eredeti helyén, de a Városkertből Május 1. kertté lett zöldövezetben újra felállították Tompa Mihály szobrát. „A költő szobra, melyet Holló Barnabás hangonyi születésű szobrászművész készített, a múzeum folyosóján áll arccal a Tompa-utca felé, ahol a szülőház helyén parcfű, dudva és papsajt burjánzik” – állapította meg A Hét újságírója egy korabeli cikkben. „A közelmúltban örömteli esemény zajlott le Rimaszombatban. Tompa Mihály szobrát a múzeumból a városkertbe szállították és felállították régi talapzatára, mely szintén a múzeum birtokában volt. A szobor a kert legszebb pontján áll s impozáns látványt nyújt. Padok, virágágyak, fák, díszbokrok veszik körül. Háta mögött a Rima vize csobog. A szemközt elterülő réten nagyszabású építkezés folyik, az új cukorgyár készülő épületei magasodnak a télt ég felé. Ha pedig meggondoljuk, hogy tavasszal színesen pompázó virágok lepik el a városkertet, megállapíthatjuk, hogy a szebbnél szebb virágregék szerzőjének szobra mindenképpen méltó helyet kapott” – írja aA hét 1962-es márciusi száma.
Holló Barnabás alkotását sok hányattatás után végül 1994. május 5-én, eredeti helyéhez közel, a régi vármegyeház, a törvényszéki palota és a múzeum épülete által határolt Tompa téren avatták újjá. 2004-től már mellett áll barátja, Petőfi Sándor szobra is, az Izsó Miklós mintájáról készült köztéri alkotás.
Forrás: csemadok.sk, A Hét
Tompa Mihály szobra, Holló Barnabás alkotása, a tér közepén, az egykori szökőkút helyén lesz felállítva. Kérdéses a Petőfi-szobor sorsa, de mivel hosszas vita után nem sikerült megegyezésre jutni a költőtárs szobrának elhelyezéséről, az egyelőre marad a helyén a múzeum előtt található szovjet emlékművel együtt.
A téren korhű padok, lámpák és szemeteskukák is elhelyezésre kerülnek.
A Tompa Mihály tér átadását az eredeti szoboravató 115. évfordulóján, 2017. június 4-re tervezik.
Fotó: Gecse Attila
