Andrássy Franciska segítette az itt élőket, de most ő szorul segítségre. A rozsnyói Bányász tér egyik legattraktívabb értéke, a Franciska szobor felújításra szorul. A rekonstrukció összege mintegy 400 ezer eurót tesz ki, amelyet két részben terveznek megvalósítani.
Az első ütemben a felújítási összeg 176 ezer euró lenne, a második részhez több mint 223 euróra volna szükség. A város több pályázatot is benyújtott a kulturális minisztériumhoz, és bár minden követelménynek megfeleltek, nem lett a sikeres pályázatok közé besorolva. Szintén sikertelen próbálkozás volt az Általános Hitelbank alapítványához benyújtott támogatási kérelem is.
Az emlékmű egyre rosszabb állapotban van, és az önkormányzat meg szeretné menteni. 2022-ben Ján Filo szobrászművész készítette el helyreállítási tervét. Az emlékmű homokkőből készült, amelyet a fagyási ciklusok megrongálnak, ha víz kerül bele és megfagy. A hattyúk is rossz állapotban vannak, akárcsak a többi része. A helyreállítási projektet két szakaszra bontanák, az első az eredeti szobrászati elemek megtisztítása és a nem megfelelő beavatkozások, ill. a vegyi vízszigetelés eltávolítása lenne.
Az önkéntes gyűjtés egy másik forrás lehet, amely a fenti tervet támogatná. Ezt a városi képviselő-testület novemberi ülésén fogadták el. A gyűjtés 2024. október végéig tart. Az önkormányzat ugyanakkor megpróbál támogatást szerezni a kulturális minisztériumtól is.
A rozsnyói Bányász tér meghatározó emlékműve Andrássy Franciska szecessziós emlékműve, amely Felső – Gömör szimbólumai közé tartozik. Franciska filantróp volt, a krasznohorkai uradalomból származó Andrássy Dionýz gróf felesége. Az eredeti emlékművet közgyűjteményből 1905-ben építették a rozsnyóiak, eme kivételes nő, a szegények védőnője emlékére háljuk jeléül.
Andrássy Franciska, született Hablawetz, 1838-ban látta meg a napvilágot a bécsi konzervatórium karmesterének és igazgatójának családtagjaként. Férjével, Andrássy Dénessel Bécsben találkoztak, és 1866-ban titokban összeházasodtak. A gyermektelen házaspár vagyonuk jelentős részét jótékony célokra ajánlotta fel, amelynek kezdeményezője Franciska volt. A szegényház Franciska ajándéka volt a városnak, de hozzájárultak mindkét rozsnyói gimnázium – katolikus és evangélikus -, és a kórház felépítéséhez, a református templom orgonavásárlásához és könyvtár létrehozásához. Anyagilag támogatták a ma már nem létező zsidó zsinagóga építését. Végül, de nem utolsósorban anyagi adományokkal járultak hozzá a rozsnyói Bányászati Múzeum megalapításához.
A grófnő hosszantartó betegség után 1902-ben Münchenben halt meg. 1903 és 1904 között férje, síremléket építtetett szeretett feleségének a krasznahorkai vár alatt, a mauzóleumban.
Halála után a városi tanács úgy döntött, hogy emlékművére gyűjtést jegyeztet be. Feymann László, városi tanácsos emlékműállítási javaslatát támogatták, és 1902. december 10-én a városi képviselő-testület egyhangúan elfogadta a tervet. Nem csak a rozsnyóiak járultak hozzá az emlékmű kiadásaihoz, hanem a tágabb környékről és az egykori Magyarország más városaiból és falvaiból is akadtak adományozók. A Franciska emlékművet 1905. október 29-én avatták fel a történelmi tér közepén. Az emlékmű 68 évig állt Rozsnyó központjában. 1973-ban a Rozsnyói Városi Nemzeti Bizottság döntése alapján az emlékművet eltávolították eredeti helyéről.
A szobor részét a krasznahorkaváraljai mauzóleum elé szállították, a kovácsoltvas díszkerítést és a kőemelvényt megsemmisítették. Az emlékmű helye egészen 1984-ig üresen állt, amikor is egy szovjet katona, egy bányász és egy gyermekes anya alakjával a felszabadítók emlékművét helyezték oda.
Az emlékmű visszaállításáról először 1989-ben kezdtek beszélni, de csak 1993-ban valósult meg annak ünnepélyes leleplezése az eredeti helyén, ugyanis a szobron előtte helyreállítási munkákat hajtottak végre.
Forrás: aktuality.sk
