Ez alkalommal Rozsnyón a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség megalakulásának 35. és az országos találkozóiknak 30. évfordulója alkalmából a „Gyökerektől a jövőig” címmel ünnepi ülést tartott a szervezet 2025. május 17-én.
A rendhagyó ülésen megjelenteket Rozsnyó polgármesterének megbízásából Drengubiak Michal, alpolgármester köszöntötte, és fejezte ki örömét, hogy ismét otthont adhatnak a rendezvénynek.
A rozsnyói Történelmi Városháza termében ez alkalommal Tóth László, a Nemzetpolitikai Államtitkárság felvidéki főosztályvezetője, Petőcz Kálmán, a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériuma Nemzetiségi Oktatásügy Fejlesztése Osztály főosztályvezetője és Gubík László a Magyar Szövetség elnöke tartottak ünnepi köszöntőt.
A jelenlévőkhöz Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének /SZMPSZ/ elnöke is szólt, aki kíméletlenül tette fel az eltelt időszakban már annyiszor boncolgatott kérdést: „Mi lesz veled felvidéki magyarság?“.
„A siker egyformán köszönhető a minőségi előadásoknak, a szakmai műhelyeknek, az elmélet és a gyakorlat egyensúlyának, az oldott légkörnek, annak a lehetőségnek, hogy az emberi kapcsolatok hálóját erősíthetjük, és a kulturális élmények sem maradnak el soha. Mindez az összetartozásunkat és identitásunkat erősíti, amire elengedhetetlen szükségünk van, és a jövőben még inkább szükségünk lesz.
Iskoláink ugyanis gyérülnek, a gyermeklétszám csökken. Ennek egyrészt demográfiai okai vannak, másrészt magunk is önként hozzájárulunk az asszimiláció térnyeréséhez. A legutolsó népszámlálás megmutatta, hogy magyar közösségünk létszáma drámaian apad, vele együtt apad iskoláink és tanulóink száma is.
Több elemzés született ebben a tárgykörben, amelyek a lehetséges okokat és megoldásokat is felvázolják. Az egyik elemzés megvilágítja, hogy a felvidéki magyarság létszámának 30 év alatti 150 ezres csökkenése azt vetíti előre, hogy 90 év múlva nem lesz magyar identitású lakosság Szlovákiában. Mi lesz veled felvidéki magyarság? – tehetjük fel a kérdést, és keressük a megoldás ránk eső szeletét, az oktatást.
Csakis a gyermekközpontú, családias légkörű, idegen nyelveket is oktató, a digitalizációs, természet- és a társadalomtudományos ismereteket egyaránt korszerű módon, hatékonyan oktató iskola a jövő iskolája, ahol a sport, a kultúra, a művészetek is megkapják a kellő figyelmet“ – fogalmazott az elnök.
A köszöntőket követően az eltelt 35 év összefoglalása következett, ill. Ádám Zita az SZMPSZ tiszteletbeli alelnöke, Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke és Fekete Irén elnök számoltak be a szlovákiai magyar oktatás szolgálatában eltelt időszakról.
A megszokottól eltérően idén a díjazás is másként zajlott. A délelőtt folyamán emlékplakettek átadására került sor az SZMPSZ területi választmányai, a támogató szervezetek és a Kárpát-medencei testvérszervezetek részére.
A jubileumi ülés második részében a szakmaiság és a rendszeres konferenciák, az azt szervezők, valamint a jövőkép megbeszélése került előtérben.
Ezzel kapcsolatosan Fekete Irén így fogalmazott: „A rozsnyói konferencia nekünk sokkal több, mint szakmai fórum. Ez a mi iránytűnk. Itt határozzuk meg, hol tartunk, merre akarunk haladni, és milyen válaszokat adhatunk a pedagógia, a közoktatás, de még inkább a magyar megmaradás kihívásaira. Különösen nekünk, külhonban élő magyar pedagógusoknak van szükségünk ezekre a kapaszkodókra. Hiszen mi nemcsak tanítunk – mi anyanyelvet, identitást, kultúrát, jövőt adunk tovább nap mint nap.“
A késő délutáni órákban újabb plakettek átadására került sor. Ez alkalommal a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjasok, akik közül nyolcan tudtak jelen lenni az ünnepségen, Rozsnyó városa és az ígéretes fiatal pedagógusok vehették át emlékplakettjeiket.
