Adott egy mintegy 1 200 főt számláló, többnyire magyar ajkúak lakta település, s adott egy 242 tagot számláló alapszervezet számtalan rendezvénnyel. Gondolom, már kitalálták, csakis Nagybalogról lehet szó, ahol zsúfolt ház előtt tartotta évzáróját a Csemadok alapszervezete. S nem csak a gulyás nem hiányozhatott az ünnepi asztalról, de a kultúra oltárán is áldoztak. Megnyitották Kresnye András kiállítását, s megkeresztelték Pál Dénes legújabb kötetét is.
Ahogy elfogytak a futballcsapatok a régióban, úgy vannak elfogyóban a Csemadok alapszervezetek is. A két kezemen meg tudnám számolni a működő alapszervezeteket, azokban is egyre kisebb a lelkesedés. Tudok olyan alapszervezetről is egy nagybalogihoz hasonló nagyságú településen, ahol heten vettek részt az évzárón, de nagyjából ebben ki is merült a szervezet éves tevékenysége. Nem úgy Nagybalogon, ahol igazi közösség alakult ki a Csemadok körül, köszönhetően a Pál családnak, s mindazoknak, akik szívvel-lélekkel vesznek részt az önkéntes munkában. Nagybalogon számos hagyományos rendezvényt hoztak létre az elmúlt években-évtizedekben, így nemcsak a nemzeti ünnepeinkre emlékeznek évente, hanem nem hiányozhat a télbúcsúztató kiszebáb-égetés, a családi nap, a „malenkij robot”-ra is évente megemlékeznek, ahogy a település nagy költője, Gyöngyösi István is méltó helyet kap a helyiek emlékezetében, aki után évente Csetnekre is elzarándokolnak. Tavaly első alkalommal hagyományőrző tábort is rendeztek. Hogy a kulturális örökségünk ne csak emlék maradjon mottóval, amelyen volt kézműves foglalkozás, de a résztvevők tanulhattak citerázni, Pál Dénes a környék hagyományairól tartott izgalmas előadást, s a résztvevők körutat is tettek a Balog völgyében. Tavaly Herencsár Viktória cimbalomkoncertjében is gyönyörködhettek a helyiek, de voltak a Gesztetében megrendezett Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyén (GMKÜ) és a Vámos Települések Találkozóján is. Az alapszervezet kitűnő kapcsolatot ápol a helyi oktatási intézményekkel és az önkormányzattal is, a polgármester a szervezet szinte összes rendezvényén képviselteti magát, és jelentős összeggel is támogatja a község az alapszervezetet.
Az alapszervezet mellett működik a Szivárvány Énekkar, amely tavaly eljutott a Bíborpiros szép rózsa országos döntőjébe is, de a régió számos településén is bemutatkozott. A gyöngyösi István Társaság pedig a nagy barokk költő emlékét ápolja a lehetőségeihez mérten. „Az igazi boldogság, hogy látjuk, van érdeklődés a munkánk iránt” – hangsúlyozta Pál Csaba, az alapszervezet vezetője, aki Kodály Zoltán alapigazságát idézte ünnepi beszédében. Hisz kultúrát tényleg nem lehet örökölni…
A tavalyi év legnagyobb vállalkozásának a hagyományőrző tábor megszervezése mellett Pál Dénes új könyvének a kiadása bizonyult, amihez a Roviga Polgári Társulás nyújtott segítséget. A már nyugdíjas, de még mindig igen aktív Pál Dénes évtizedek óta a nagybalogi társadalmi élet egyik mozgatója, s amig első könyvében Nagybalog és a régió hagyományait gyűjtötte össze, új könyvében élete regényét írja meg, beépítve azt a tágabb közösség életébe, igy nagyjából pontos képet kaphatunk Nagybalog XX. Századi történéseiről. Az évzáró első pontjaként pedig Kresnye András új kiállítását nyitották meg, ezzel már a szemtelenül fiatal, de nagyon tehetséges fotósnak immár a harmadik tárlatának adtak otthont. Kresnye bécsi pillanatképeit előzőleg a rimaszombati Városháza Galériában láthatták, s azt még Bécs főpolgármestere is lelkesen üdvözölte. Nyugodtan megjósolható, nem ez lesz az utolsó kiállítása, hisz már ősszel egy nagyon személyes jellegű tárlatra készül, amely édesapja emlékét idézi meg, ezt követően pedig Bécs után Budapestre is ellátogathatunk fotói segítségével.
A nagybalogiak egyébként az idén sem adják alább, szinte minden hónapra jut egy közösségépítő rendezvény. Bizony ideje lenne példát venni tőlük a régió többi településén is!
Szöveg: Juhász Dósa János, Képek: Kresnye András
