A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Honvéd Kulturális Egyesület együttműködésében ismét megvalósult a Magyar Kultúra Napja Gála Budapesten, amelyen átadásra került a Magyar Kultúra Lovagja cím.
Idén január 20-án várták a gála és annak kiemelkedő eseményére, a Magyar Kultúra Lovagja cím átadására a hazai és külhoni ünnepelteket, szereplőket és vendégeket. A Stefánia Palotában az Egyetemes Kultúra Lovagja kitüntetésben összesen négy, a Magyar Kultúra Lovagja megtisztelő címben pedig harminc arra érdemes személy részesült.
A Kultúra Lovagja cím egyéni teljesítményt, életpályát ismer el. Átadásához felvonul a korábban avatott lovagokból álló Adományozó Testület, s karéjukban történik a lovaggá ütés szertartása. Ettől a naptól kezdve ujabb két felvidéki személy jogosult a címre: a rozsnyói születésű, Komáromban élő Stubendek István, zenetanár és karnagy, valamint az ipolynyéki Hrubík Béla, a CSEMADOK volt országos elnöke.
Az elhangzott indoklás szerint Hrubík Béla a határon túli magyar kultúra ápolásáért érdemelte ki a Magyar Kultúra Lovagja címet: „Felsőfokú elektrotechnikusként dolgozott Liptóújváron. A rendszerváltás után az Együttélés Politikai Mozgalom járási elnöke lett, és napjainkig a régió társadalmi és kulturális életének meghatározó egyénisége. Citerázik, több csoportban néptáncolt, de évtizedeken át volt amatőr színjátszó is. A CSEMADOK szécsénykovácsi, majd ipolynyéki alapszervezetének elnöke, a település tájházának alapító szervezője. 2006 és 2012 között a CSEMADOK országos elnöke, 2010 és 2018 között Ipolynyék polgármestere volt. Az Ipoly Eurorégió elnöke, a Szent György Lovagrend tagja. Fafaragó, a Kürtös regionális havilap főszerkesztője, a Felvidék.ma és a Piros7-es hírportálok publicistája, két verses és további három önálló kötete jelent meg: Az életfa árnyékában (1998), Jövendölés (2004), Sorsközösségben (2019)“.
A rozsnyói születésű, és rimaszécsi származású Stubendek István a határon túli magyar kórusmozgalom fejlesztése érdekében végzett életművéért ütötték lovaggá, amely az indoklásból is kiolvasható: „A Nyitrai Pedagógiai Főiskola után, 1971-ben a bolyi alapiskolában kezdett tanítani, ahol megalapította az iskola gyermekkarát. Alapító tagja a Bodrogközi Tanítók Énekkarának, amelynek később karnagya lett. 1979-től a Komáromi Művészeti Alapiskola tanára, majd igazgató-helyettese. 1980-ban megalapította a Concordia Vegyes Kart, amelynek jelenleg is – 43 éve – karnagya. A kórus számos szakmai sikert ért el Szlovákiában és Európa-szerte egyaránt. Többek között a galántai Kodály Napokon és a budapesti Kodály Kórusversenyeken szereztek aranykoszorús minősítést. 2000-ben az Egyesült Államokban koncertkörúton vettek részt. A kórus kiérdemelte Észak – és Dél-Komárom város Pro Urbe díját, 2020-ban KÓTA-díjban részesült az énekkar. A karnagy úr 2023-ban megkapta munkásságáért a Szlovákiai Magyar Zenei Díj – Harmónia-életműdíjat. Tizenöt éven át énekese, szólamvezetője és segédkarnagya volt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. 1994-ben megalapítója és igazgatója a Marianum Ének – Zenei Magyar Tannyelvű Egyházi Iskolának, ahol ismét gyermekkart és országos katolikus kántorképzőt szervezet. Komárom kulturális rendezvényeinek jelenleg is aktív résztvevője és szervezője“.
A cím adományozására nyílt pályázat útján társadalmi szervezetek és önkormányzatok adhatnak jelölést. A pályázatot minden év tavaszán hirdetik meg október 15-ei határidővel. A kuratórium döntését az 1999. január 22-én elsőként elismert, 12 főből álló Alapító Lovagok közössége, valamint 2005-től a Kultúra Lovagrendje évente felkért lovagjaiból álló Tanácsadó Testület készíti elő. Évente maximálisan 36 elismerés adható.
A címet az alapítvány a kultúra különböző területein huzamos ideje, önzetlenül tevékenykedők elismerése alapította. A cím a művészi teljesítmény mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményt. Adható kultúraszervező életműért is. Köszönet jele a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, szponzoroknak, mecénásoknak, politikusoknak. Az alapító küldetésének megfelelően kiemelten támogatja a „falvak lámpásainak” elismerését. Az elmúlt évtizedekben a cím a cilviltársadalom kiemelt jelentőségű, népszerű elismerése lett.
A Kultúra Lovagjainak avatására a Magyar Kultúra Napja országosan jegyzett hagyományos eseményén a Magyar Kultúra Napja Gálán kerül sor. A lovaggá ütés az Örökség serleggel kitüntetett Magyar Koronaőr Egyesület szolgálatában megjelenő Szent Korona másolata előtt történik. Állandó jelképei a virrasztás, a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel. Az elismertek nevét bejegyezik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe. A gála nemzetközi közönsége előtt évente egy kiemelkedő közművelődési teljesítményt nyújtó hazai, vagy határon túli település, nemzetiség, illetve régió díszvendégként mutathatja be kultúráját.
Forrás: alkotohazak.shp.hu, ma7.sk
